Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 6. kedd, a tavaszi ülésszak 20. napja - A magyar állampolgárságról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
1517 A magyar állampol gárságról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (Dornbach Alajos) : Most soron következik a magyar állampolgárságról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása. Az előterjesztést 8306os számon kapták kézhez. Kérde zem önöket, ki kíván még a vitában felszólalni. (Dr. Szigethy István jelentkezik.) Elsőként következik Szigethy István képviselő úr a Szabad Demokraták Szövetségétől. Felszólaló: Dr. Szigethy István (SZDSZ) SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A vita vége fele örömmel szeretném jelezni, hogy Mészáros István SZDSZes képviselőnek az a felvetése részben megvalósult, hogy tegyük lehetővé a bevándorlási törvénnyel összekapcsolt tárgyalást, hiszen azt a törvényjavaslatot időköz ben a Kormány a Parlament elé terjesztette, és az alkotmányügyi bizottságban az általános vitára bocsátással kapcsolatos vita is lezajlott. Ez több tekintetben előbbre viszi az általános vitát, hiszen kitekintést ad azokra a részletkérdésekre, amelyekkel a z állampolgársági törvény önmagában nem foglalkozott, hanem feltételezte a bevándorlási, illetőleg idegenrendészeti törvénnyel kapcsolatos fogalmak ismeretét. Bizonyos értelemben erre a kérdésre is szeretnék kitérni a későbbiekben. A Szabad Demokraták Szöv etsége részéről Mészáros Istvánnal és Hodosán Rózával együtt több módosító indítványt terjesztettünk elő, illetőleg Kőszeg Ferenc is terjesztett elő módosító indítványokat. Természetesen a módosító indítványok részletes indoklását a részletes vitában fogju k elmondani. Időszerű azonban, hogy a bizottsági viták előtt néhány elvi alkotmányossági kérdésre felhívjam a figyelmet, amelyek bizonyos értelemben összefüggésben vannak az előterjesztett módosító indítványokkal. A törvényjavaslat egyik leglényegesebb alk otmányossági problémája az, hogy bár a javaslat preambuluma hivatkozik a nemzetközi joggal, a nemzetközi szerződésekkel való összhang biztosítására, ugyanakkor maga a normaszöveg erről nem tesz említést. Feltételezem, hogy ez a hiányosság a törvényben csak törvényszerkesztői pontatlanság. Nem szeretném azt hinni, hogy emögött valamiféle szándék húzódik meg, mert ennek nagyon messze nyúló nemzetközi következményei lehetnének, amelyekbe most éppen ezért nem kívánok belebonyolódni, hiszen feltételezem azt, hog y ez egy szerkesztési hiba volt csak. Hangsúlyozni szeretném azt, hogy az Alkotmány értelmében a nemzetközi joggal a nemzetközi szerződésekkel való összhangot a belső jogrendünkben biztosítanunk kell. Az állampolgárságot érintően több hatályos nemzetközi e gyezmény van. Ezek - különösen a kettős állampolgársággal kapcsolatos nemzetközi egyezmények - sok tekintetben összefüggésben vannak a mostani törvényjavaslattal. Rendkívül lényeges kérdés, ezért a törvény elfogadásának egyik feltétele az, hogy kerüljön be magába a normaszövegbe az a módosító javaslatunk vagy egy annak megfelelő, hasonló tartalmú módosító javaslat, amely garantálja, hogy a jelenlegi törvény rendelkezéseitől nemzetközi szerződések eltérően rendelkezhetnek. Másik lényeges kérdés az állampolgá rság korlátlan örökölhetőségével kapcsolatos gond. Elvben természetesen egyetértünk azzal az eddigi törvényi rendelkezéssel, hogy lehetőség szerint a volt magyar állampolgároknak, illetőleg a magyar állampolgárok leszármazottainak kedvezményeket kell bizto sítanunk a magyar állampolgárság megőrzésében, illetőleg megszerzésében.
