Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 6. kedd, a tavaszi ülésszak 20. napja - A vasútról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - VARGA MIHÁLY (FIDESZ)
1501 ELNÖK (Szabad György) : Képviselőtársunk figyelmét felhívom … (Varga Mihály: Igen!) …, hogy az általános vita szakaszban vagyunk. VARGA MIHÁLY (FIDESZ) Elnök Úr, olyan részekről beszélek, am elyek szerintem a részletes vita során már nem mondhatók el, ezért kívánok ezekre mindenképpen kitérni, hiszen a paragrafus említése nem azt jelenti, hogy csak egyegy pontját kívánom ennek a törvényjavaslatnak elemezni, hanem jó néhány más pontját is ezze l. Köszönöm egyébként a figyelmeztetést! (10.30) Tehát ott tartottam, hogy véleményünk szerint ez a rész nem elégíti ki azt a követelményt, amit elvárhatnánk, és ha mindenáron mondani akar már valamit a jogalkotó, akkor egyszerűbb lenne, hogyha azt mondaná , hogy a vasúti társaság által végzett szolgáltatásra a Polgári Törvénykönyv szabályait kell alkalmazni - egyébként szerintünk nem feltétlenül kellene ezt kimondani. Ebből a szempontból nem szerencsésebb a (2) bekezdés sem. Részint valótlant állít, mert a fuvarozási szerződés lényeges elemeit a Ptk. határozza meg és nem kormányrendelet, részint felesleges, mert minden, amiről egyébként rendelkezik, a Ptk.ban már benne van - a bekezdés szerintünk így elhagyható. Örömmel vesszük tudomásul viszont, hogy a vas utat eddig terhelő általános szerződési kötelezettséget, más szóval fuvarozási kényszert a javaslat azzal enyhítette, hogy csak a menetrend alapján végzett személyszállításra mint közszolgáltatási tevékenységre szűkíti le. Ezzel az árufuvarozás mentesül a fuvarozási kényszer alól, és ez a versenyben elfoglalt helyzetét erőteljesen javítja, hiszen a nemzetközi vasúti árufuvarozási szerződésre vonatkozó egységes szabályzat is a kocsirakományú küldemények fuvarozására jelenleg még meghagyta a fuvarozási kötele zettséget. Hadd tegyek néhány környezetvédelmi észrevételt a törvényjavaslat kapcsán. Először is érdemes lenne a 14. § (2) bekezdés utolsó szavát kicserélni az "indokolja" helyett "feltétlenül szükségessé teszi" formulára, ellenkező esetben a vasút minden növényzetet eltüntethet a működési körzetében. Másrészt az élet meglehetősen furcsa példákat produkálhat ezzel a törvénnyel kapcsolatban. Például egy állomásfőnök nagyon könnyen megteheti, hogy arra a megállapodásra jut egy ismerősével, akinek a vasút mell ett van telke, hogy kanadai nyárfákat ültessen el. Ez a fafajta nagyon gyorsan nő, jó pénzért értékesíthető nemcsak belföldön, hanem külföldön is, a fa kivágása tehát nemcsak egy vállalkozási tevékenységként képzelhető el, hanem még a vasút kártalanítást i s fizet ezért a tevékenységért. A fakitermelés, valamint a szolgálati idő hosszúságának tekintetében ez egy egész nyereséges üzletág is lehet. A törvényjavaslat 15. § (5) bekezdésének a rendelkezését aggályosnak tartjuk. A rendelkezés szerint a vasút felüg yeleti és végrehajtó szolgálatot ellátó dolgozója, többek között a személyszállítás rendjét szolgáló intézkedés során hivatalos személynek minősül. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló mindig hivatalos személy, hiszen elvileg minden tevékenysége a személysz állítás ügyét szolgálja. Nézetünk szerint ennél sokkal szűkebben kellene körülhatárolni, hogy mely alkalmazottak milyen cselekményei minősülnek olyan intézkedésnek, amely alatt őket hivatalos személyi minősítés illeti meg. Ez annál is inkább indokolt, mert az alaphelyzet már önmagában is pikáns, nevezetesen, kötök egy polgárjogi szerződést, amelynek során a velem szerződő fél képviselője hivatalos személy minőségében jelenik meg velem szemben. Tisztelt Ház! Röviden ennyiben kívántam összegezni a FIDESZ parl amenti frakciójának legfontosabb kifogásait. Az elmondottak alapján úgy vélem, hogy a törvényjavaslat mint egy általános kerettörvény, progresszívnek tekinthető, azonban céljai nem választhatók el a mindenkori Kormány közlekedéspolitikájától, hiszen a szer ződésekben, illetve a rendeletekben meghatározandó részletek
