Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 1. hétfő, a tavaszi ülésszak 1. napja - A nyugellátások, baleseti nyugellátások és egyéb ellátások emeléséről, illetve kiegészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat vitája - ELNÖK (Szabad György): - SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter:
16 Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről a tisztelt Há z a múlt év végén megalkotta az 1992. évi LXXXIV. számú törvényt. A törvény - mint emlékeznek - név szerinti szavazással született, nehéz döntés alapján, a nyugdíjak és egyéb ellátások ez évi emelésére 30,3 milliárd forintot tartalmaz. Ez a pénzügyi keret a múlt évi átlagos nyugdíjszínvonalhoz képest ebben az évben a nyugdíjak átlagosan 14%os emelésére nyújt fedezetet. Ez a parlamenti döntés végeredményben - ha csak nagyon csekély többséggel is, szinte példa nélküli tartózkodási aránnyal - törvénybe foglal ta az Érdekegyeztető Tanácsban a szociális partnerek között - ugyancsak nem könnyen - létrejött megállapodást. Az eddigi parlamenti vitában a társadalombiztosítási alapok ez évi költségvetési törvényhozása keretében, valamint a társadalombiztosításról szól ó 1975. évi II. törvény módosításának vitájában a nyugdíjemelés 1993ra szóló kereteit a tisztelt Ház mérlegelte, s végül eldöntötte. Most, a jelen országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása során a nyugdíjemelések konkrét módjáról kell határoznunk. A Kormány által beterjesztett javaslat a kétütemű - márciusi és szeptemberi - emelésre két változatot tartalmaz. A két változatot az indokolja, hogy az eddigi egyeztetések során mindkét változat kellő súlyú szakmai alátámasztásban részesült, és két lényeges kérdésben úgy látszott, hogy a nézetkülönbségeket célszerű a konszenzuskeresés jegyében itt, az Országgyűlésben megoldanunk. Az egyik, hogy a saját jogú és az özvegyi nyugdíjból egyesített ellátások együttfolyósítási összeghatára milyen mértékben emelkedj ék; a másik, hogy az ez évi nyugdíjemelésben részesedjeneke - és ha igen, hogyan, pontosan kik - azok, akik ebben az évben mentek csak nyugdíjba, vagy fognak nyugdíjba menni. (16.20) Az Aváltozat az egyesített nyugdíjaknál olyan mértékű emelést tartalmaz , amely biztosítja azt, hogy minden egyesített ellátásban részesülő személy - beleértve a korrekciós emelésben részesülőket is - az általános mértékű emelést megkapja. A Bváltozat az egyesített ellátásban részesülők számára az általános mértéknél kisebb e melést ad. Az emelés azonos a saját jogú teljes nyugdíjak emelésének legkisebb összegével. Ha azonban a saját jogú nyugdíj emelésével az ellátás kedvezőbb lenne, nyilván arra lehetőség adódik. Az 1993. évben nyugdíjba vonulóknál az Aváltozat a szeptemberb en esedékes emelést biztosítja azoknak, akik az I. félévben mentek nyugdíjba, míg a Bváltozat ezt nem teszi meg. A Bváltozatot indokolja - vagy legalábbis elfogadhatóvá teszi - egyes vélemények szerint az, hogy az ez évi új nyugdíjmegállapítási szabályo k - az átlagszámítási időszakkal kapcsolatos valorizálással, a nyugdíjalap degresszív számítási szabályainak az enyhítésével - a nyugdíjba vonulók többségénél közelítőleg biztosítják azt a többletet, amit az elmúlt év decemberében megállapított nyugdíjakná l az emelések jelentenek. Az Aváltozat tehát az I. félévben nyugdíjazottaknál részleges kompenzálást biztosít, 28 hónapra korlátozza az emelés nélküli időtartamot, szemben a Bváltozattal, ahol ez 214 hónapig terjed a nyugdíjba vonulás időpontja függvén yében. Az előbbi eltérések miatt az Aváltozatban a márciusi emelés általános mértéke 9, a szeptemberié 5; a Bváltozatban pedig ez a szám 10 és 4%. A nyugellátások emelésének legkisebb összegei, saját jogú teljes nyugellátásoknál az emelés legmagasabb egy üttes összegei mindkét változatban azonosak. A legkisebb emelés együttes összege saját jogú ellátásoknál 950 forint, az emelés maximuma 3200 forint. A Bváltozat a saját jogú résznyugdíjhoz és a hozzátartozói ellátásokhoz az Aváltozatnál 100 forinttal kev esebb emelést nyújt.
