Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 6. kedd, a tavaszi ülésszak 20. napja - A vasútról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - DRAGON PÁL, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjának vezérszónoka:
1492 előírására, különös tekintettel az alapellátás megfogalmazására, a biztonsági kérdésekre, a környezetvédelmi szempontokra és a szociális in tézmények sorsának törvényi biztosítására irányul majd. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Dragon Pál, a független kisgazdák képviselőcsoportjának vezérszónoka. Felszólaló: Dragon Pál a független kisgazdaképviselőcsopor t nevében DRAGON PÁL, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjának vezérszónoka: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A vasúti törvény megalkotását igen fontosnak és halaszthatatlannak tartjuk, mert a még hatályban lévő 1968. évi IV. törvény ma már igen sok szempontból korszerűtlenné vált. Így az újonnan megalkotandó törvényben megfelelően tükröződni kell az elmúlt évek során végbement nagy jelentőségű társadalmi változásoknak, gazdasági és politikai értelemben egyaránt, amelyek közül a következő ket emelném ki: Elsődleges a vasutakkal kapcsolatos tulajdonviszonyok rendezése, de ugyanilyen fontosnak tartjuk az össztársadalmi és nemzetgazdasági érdekeknek elsőbbséget adó közlekedéspolitika érvényesítését, figyelemmel a környezetvédelmi szempontokra is. Olyan vasúti társaság és struktúra kialakítását javasoljuk a törvényben, amely a piac eszközeivel kellően ösztönzi a vasúti társaságokat a hatékonyabb gazdálkodásra. Az állam, az önkormányzatok és a vasúti társaságok feladatainak és felelősségi körének az elhatározására figyelemmel, arra, hogy a vasúti pálya és tartozékai az állam kizárólagos tulajdonában állnak, azért a pálya működéséről, szélesebb értelemben a pálya fejlesztéséről, felújításáról, karbantartásáról és üzemeltetéséről az államnak kell go ndoskodni. Tisztelt képviselőtársaim! A vasúti társaságok jelentős közszolgáltatási tevékenységet végeznek. Ilyen a menetrend szerinti személyszállítás, amelynek során a hatóságilag megállapított árak és az állam által biztosított szociálpolitikai kedvezmé nyek alapján képződő bevételek messze nem fedezik a társaság költségeit. Így a vasutak működőképességének biztosítása szükségessé teszi az állami részvételt is a személyszállítás költségeinek finanszírozására. Képviselőcsoportunk fontosnak tartja, hogy a t örvényben jelenjen meg az állam és az önkormányzatok, valamint a vasutak közötti korrekt elszámolási kapcsolat, az Európai Közösség erre vonatkozó ajánlásainak megfelelően szerződésben való szabályozása, amely tartalmazza, hogy a vasúti társaság milyen fel tételek mellett vállalja az állami tulajdont képező pálya működtetését, valamint azt, hogy a társaság a pálya használatáért mennyi használati díjat fizet az államnak mint tulajdonosnak. Ennek a szerződésnek része kell legyen a közszolgáltatásoknál érvényes ülő megrendelőteljesítő kapcsolat keretében megvalósuló finanszírozás is, vagyis az állam, illetve az önkormányzatok által megrendelt szolgáltatás közvetlen bevételekben meg nem térülő költségeinek finanszírozási módja. A törvényjavaslat megítélé sem szerint a fenti alapelveknek csak részben tesz eleget, mert erősen leszűkíti az állam részvételét a vasutak finanszírozásában. Itt kívánom megjegyezni, hogy a nyugateurópai vasutak általában normatív támogatási rendjével szemben nálunk ezt a törvényja vaslat a költségvetés lehetőségeihez igazítja, annak eredményességétől teszi függővé. Ebből következően a vasút a tevékenységéhez szükséges támogatásokat csak a tervalku során, a mindenkori gazdasági helyzet függvényében tudja érvényesíteni. Ebből következ ően a vasutak jövőbeni működési és fejlesztési feltételei nem látszanak biztosítottnak. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat felfogását követve úgy tűnik, a költségvetés terhei mérsékelhetők, de ez a költségmegtakarítás nagy valószínűséggel a közlekedé spolitikai célok megvalósításának rovására megy. A fiskálisszemlélet túldimenzionálása a maga egyoldalúságával a nemzetgazdaság helyzetét hosszabb távon nem javítja, hanem rontja. (9.50)
