Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 6. kedd, a tavaszi ülésszak 20. napja - A vasútról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - HATVANI ZOLTÁN, DR. a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka:
1490 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Abban a kivételes helyzetben lehetek, hogy két expozé után mondhatom el kritikai észr evételeimet a törvénytervezetről. A vasútról szóló törvénytervezet - mint azt bevezető mondataiban olvashatjuk - a Kormány közlekedéspolitikai téziseiben megfogalmazott célok alapján készült. Ezt a közlekedéspolitikát a Kormány 1992ben nyújtotta be az Ors zággyűlésnek, tárgyalására még nem került sor. A vasútról szóló törvénytől az előterjesztő elsősorban a következő célok megvalósulását reméli. Reméli a többször módosított, de ma már alapjaiban is elavult 1968. évi IV. törvé ny helyett korszerű, az európai jogszabályokhoz illeszkedő szabályozást. Reméli a vasút fejlesztésének felgyorsítását, reméli a vasúti eszközök gazdaságosabb kihasználását, és reméli az európai vasúti közlekedésben való eredményesebb részvételt. E célok jo gosultsága nem vitatható. Megjegyzem azonban, hogy ezek mellett kiemelésre méltó lenne még néhány más cél is, így például a közlekedés biztonsága, a környezetvédelem, a hagyományos vasutas munkavállalói jogok és a vasút több mint évszázados szociális intéz ményrendszerének megtartása stb. A célokkal kapcsolatban talán említést érdemel az a körülmény is, hogy azok hivatkozási alapjáról, a közlekedéspolitika téziseiről a Kormány a törvény előkészítése során nem kérte az Országgyűlés véleményét. A törvényalkotá snak ezt a módját a szabaddemokrata képviselőcsoport nem érti és határozottan rosszallja. Nézzük azonban magát a törvénytervezetet, a kitűzött célok megvalósításának eszközét. Ez a törvénytervezet - tartalmát tekintve - két vasútról szól: úgymint a pályava sútról és a vállalkozó vasútról. Mint a törvénytervezetből kiderül, a pályavasút jelenti alapjaiban a vasút infrastruktúráját - síneket, épületeket, villanyvezetékeket. A vállalkozó vasút a síneken futó szerelvényeket, amelyekkel majd a vállalkozó fontos s zolgáltatását végzi. Formai szempontból a törvény - az előterjesztő szándéka szerint - kerettörvény, mert ahogyan azt az általános indoklás is írja, csupán az alapelveket rögzíti. A törvény alkotta keretet majd az alacsonyabb szintű jogszabályok töltik meg tartalommal. A keret egyes elemeitől és azok kapcsolataitól függ elsősorban, hogy milyenek lesznek ezek a jogszabályok, végső soron az is, hogy milyen eredmény várható magától a törvénytől. A kerettörvény korszerű, rugalmas törvényfajta, amelynek a törvén yalkotó nagyfokú bizalmán kell alapulnia. Olyan, mint egy aláírt üres szolgálati jegy, melyet majd a mindenkori szolgálattevő tölt ki. De összességében milyen végül is ez a törvény? Alkalmase arra, hogy megállítsa a magyar vasút műszaki állapotának már ka tasztrofális romlását? Alkalmase arra ez a törvény, hogy minél előbb fejlődési pályára állítsa a magyar vasutat? Olyane ez a törvény, amely ésszerű alkalmazkodásra készteti mindenkor a vasutat? De ha szükséges, képes lesze megvédeni ez a törvény a vasút eszközeit és intézményeit a helytelen irányú változásoktól is? Egyik kormánypárti képviselőtársunk a bizottsági vitán azt mondta, hogy túl vékonynak találja ezt a törvényt. A szabaddemokraták képviselőcsoportjának hasonló bizalmatlanságát úgy fejezném ki - maradva a kerettel való szemléltetésnél , hogy általában túl laza a keretet alkotó elemek kapcsolata, néhol hiányoznak elemek, máshol maguk az elemek a hibásak. Állításom bizonyítására vegyük sorra a törvényi keretet alkotó legfontosabb elemeket. Ilyene k elsősorban a működés feltételeinek biztosítására vonatkozó rendelkezések, a hatáskörök és a működésért való felelősség meghatározása. Például a törvénytervezet kimondja, hogy a pályavasút működtetése állami feladat, de a működés pénzügyi feltételeinek bi ztosításáról csupán úgy rendelkezik, hogy az állami költségvetésből hozzájárul a működtetéshez. Feltételezi az előterjesztő talán, hogy a vállalkozó vasút által fizetett pályahasználati díj nagyrészt fedezi majd a pályavasút kiadásait? És nem gondoljae az előterjesztő minisztérium, hogy nem volna szabad a vasút létét és jövőjét évről évre a költségvetési vita erőviszonyainak alárendelni? Nem gondolte arra, hogy
