Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 6. kedd, a tavaszi ülésszak 20. napja - A vasútról szóló törvényjavaslat általános vitája - SCHAMSCHULA GYÖRGY, DR. közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
1486 Megadom a szót Schamschula György közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter úrnak, a napirendi pont előadójának. Dr. Schamschula György közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, a napirendi pont előadója SCHAMSCHULA GYÖRGY, DR. közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az önök előtt lévő törvényjavaslat a vasúti közlekedés működőképességének biztosításához szükséges jogi szabályozá st foglalja új, egységes, korszerű rendszerbe. (9.10) A nemzetgazdaság olyan fontos területét érinti ez a törvény, amely a magyar közlekedési rendszer gerincét alkotja, és a gazdaság működésének hatékonyságát alapvetően befolyásolja. Elég csak utalnom arra , hogy jelenleg a közforgalmú távolsági személyszállítás mintegy felét, az árufuvarozás több mint egyharmadát a vasút teljesíti. Döntő szerepet játszik a nemzetközi forgalomban, az exportimport és tranzit árumennyiség közel kétharmadát továbbítja. A vasút jelentős gazdasági szerepén túlmenően számokban alig kifejezhető az az előnye, hogy tevékenységét környezetkímélő módon teljesíti. Hazánk földrajzi helyzetéből származó lehetőségek kihasználása és e környezetbarát közlekedési mód szerepvállalásának növelése érdekében nemzetgazdaságunk számára rendkívül fontos az európai hálózathoz illeszkedő vasúti infrastruktúra mielőbbi megteremtése. Ennek nélkülözhetetlen feltétele a megfelelő jogi környezet kialakítása is. A beterjesztett törvényjavaslat az 1968 . évi szabályozást váltja fel, amely a mai gazdaságitársadalmi viszonyoknak már nem felel meg. Az új törvényjavaslat a MÁVra mint egyedi struktúrára épülő korábbi szabályozással szemben alapvető változásokat tartalmaz a vasúttal kapcsolatos tulajdoni vis zonyok, a központi költségvetés, illetőleg az önkormányzatok szerepvállalása, a koncessziós pénzeszközöknek a vasút fejlesztésébe való bevonása, valamint az igazgatási viszonyok szabályozása tekintetében. A javasolt rendezések a jelenleginél nagyobb mozgás teret biztosítanak a vasúti fejlesztések gyorsításához, a vasút szolgáltatótevékenységének javításához, a magyar vasúti közlekedésnek a kontinentális vasúti közlekedésben való eredményesebb részvételéhez. A benyújtott javaslatban, természetesen a magyar jo grendszer keretébe illesztve, megjelennek az Európai Közösség vasútjainak fejlesztésével kapcsolatos irányelvek is. Ily módon megteremthető az Európai Közösség joganyagával való harmonizáció. Tisztelt Ház! Az előzőkben átfogóan említett változtatások lénye gesebb elemei a következők: 1.A törvényjavaslat szerint a tulajdonosi struktúrát érintően alapvetően új, hogy a vasutak a jövőben a tulajdonlás tekintetében nem egységes egészként jelennek meg, hanem fő szabályként az országos közforgalmú vasúti pályák és tartozékaik az állam kizárólagos tulajdonát képeznék. A helyi közforgalmú vasúti pályák és tartozékaik pedig - törzsvagyonként - a települési önkormányzatok, a fővárosban a fővárosi önkormányzat tulajdonába kerülnének. A vasúti közlekedés egyéb vagyontárgy ai bárki tulajdonában lehetnek. Ez megteremti annak lehetőségét, hogy a vasúti pályák létesítését, fejlesztését, felújítását, karbantartását ellátó pályavasút, valamint a vasúti járművekkel személyszállítást és árufuvarozást végző vállalkozó vasút tevékeny sége gazdaságilag elkülönüljön. Ebből az új tevékenységi és szervezeti struktúrából adódóan a pályavasút pályahasználati díj ellenében köteles a vasúti pálya és annak tartozékai igénybevételét a vállalkozó vasút számára lehetővé tenni. A vasúti pályát és a nnak tartozékait a tulajdonos állam nevében a miniszter, illetőleg az önkormányzat szerződéssel adja a vasút használatába. 2.Az állam és az önkormányzat feladat- és hatáskörében a vasúti tevékenység irányításának legfontosabb elemei maradnak meg. Így példá ul az állam és az önkormányzatok feladata a
