Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 2. kedd, a tavaszi ülésszak 2. napja - A nyugellátások, baleseti nyugellátások és egyéb ellátások emeléséről, illetve kiegészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitára bocsátása - A szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működési esélyegyenlőségéről szóló 1991. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - DÉNES JÁNOS (független)
145 szakszervezeti vagyonnak a várományosa, tulajdonosa, részt k ell hogy vegyen a megosztásig ennek a vagyonnak a kezelésében, egyben tartásában, és ezért kaptak helyet nyolcadikként a VIKSZben. Erre való hivatkozással viszont nem lehet követelni olyan feltételeket, amelyek egyébként másik oldalról nem állnak rendelke zésére ennek a szervezetnek. De ettől eltekintve mégis olyan feltételeket biztosított a megállapodás, vagy biztosított volna, amennyiben elfogadták volna ezek a szervezetek, ezen két szervezet a megállapodást, amitől működhettek volna. Ezt tudom elmondani ezzel kapcsolatban. Amennyiben Dragon Pál továbbra is a fejét rázza, javaslom neki, hogy vizsgálja meg azokat a dokumentumokat: nem csupán a megállapodás szövegét, hanem még a megállapodás előtt előterjesztésként a két szervezet elé tárt megállapodási terv ezeteket is, amelyek feketénfehéren bizonyítják, hogy milyen pénzösszeget, készpénzösszeget, milyen épületeket és milyen tartós vagyontárgyakat kaptak volna ezek a szervezetek, amennyiben nem lettek volna túl nagy étvágyúak. Köszönöm szépen. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót Dénes János független képviselő úrnak. Felszólaló: Dénes János (független) DÉNES JÁNOS (független) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Imponáló, de nem meggyőző volt Palkovics képviselő úrnak a megnyilvánulása. Különöské ppen, ha alapul vesszük azt, hogy ő honnan, milyen úton és mi módon került abba a pozícióba, amely pozícióban jelen beszédét elmondotta. A magam részéről hivatkozom azokra a parlamenti jegyzőkönyvekre, amelyek tartalmazzák korábbi felszólalásaimat, amik me gkímélték volna tulajdonképpen a tisztelt Házat ettől, ahova most jutottunk. Mert a szakszervezetek ügye ott áll, ahol három, három és fél évvel ezelőtt, kérem, cinkosok marakodnak a vagyonon. Nincs kevesebbről szó, mint erről. Én a magam részéről 1990 kor a nyarán elmondottam, és felkértem a Kormányt, hogy nyújtsa be a munkástanácsokról szóló törvényjavaslatát. És amilyen törvényjavaslatot benyújt, amilyen törvényt a tisztelt Ház megszavaz, minősíti a Kormányt, illetve minősíti a Parlamentet. Hát végső soro n minősítettük magunkat. Minősítettük magunkat akkor, amikor lebetonoztuk az üzemekben, gyárakban lévő állapotokat az MSZMP által elméletileg fémjelzett SZOT, illetve később MSZOSZ nevet fölvett szakszervezettel, amely teljes erkölcsi és mindenféle bukás t alaján állt akkor, amikor a taxisblokáddal mennybe menesztették, s ezáltal nemcsak a szakszervezetet, pardon, MSZMPbeli szakszervezetet, hanem ezen által az MSZMPt is pozícióban megőrizték a gyárakban. A legnagyobb hazugság volt az, hogy a pártok nem meh etnek be a gyárba. Mert kérem szépen, az új pártok valóban nem mehettek be a gyárba, de az MSZMP által csúcsvezérelt szakszervezet olyan formájában, a gyárakban az MSZMP ott maradt, ott maradt e könyvecskék által vezényelt szakszervezeti funkcionáriusok ál tal, a technokrácia által, a személyzeti politika által és az ipari oligarchia által. Ebből következik, hogy azzal kell most szembenéznünk, ami van. És ellehetetlenülésünk oka az, hogy ezek a szakszervezetek végső soron máig sem tudták bizonyítani, hogy eg yáltalán képviselike tagságukat. Sem a legnagyobb létszámú, korábban ezt a szót használta Palkovics képviselőtársam, hogy a vattalétszámmal rendelkező MSZOSZ, és kérem szépen, nem tudtak valós létezésről bizonyságot tenni az úgynevezett álmunkástanácsok s em, amelyek szakszervezetformában összevisszaságban jelentek meg. Tudniillik a munkástanácsok nem szakszervezetek, és az a javaslat, amit én több ízben a '90es években megtettem - márkushegyi bányászsztrájk közepette, taxisblokád közepette, azt utána késő bb már nem - az azt jelentette volna, hogy a vállalatoknál megalakult, üzemeknél megalakult munkavállalók tanácsa - nehogy ezt a rossz ízű szót használjam, hogy munkástanács, munkavállalók tanácsa - megalakulhatott volna, akkor az egy megfelelő medert adha tott volna a különféle szakszervezeteknek. Ezt elmulasztottuk.
