Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 5. hétfő, a tavaszi ülésszak 19. napja - Az ülés megnyitása - ELNÖK (Szabad György): - PÁL LÁSZLÓ (MSZP)
1433 idevonatkozó módosító indítványok kimunkálása viszont olyan statisztikai, pénzügyi, szociológiai adatokat igényel, amelyek birtokában csak a Kormány van, és ezért ezt megalapozottan csak a Korm ány tudja előterjeszteni. Összegezve tehát módosító indítványunk nem céloz mást, mint ami a törvény bevezető rendelkezései között szerepel, hogy egy pártatlan, demokratikus, jó szakmai színvonalon működő köztisztviselői kar intézze az ország közügyeit. Ezé rt kérem az önök támogatását a módosító indítvány elfogadásához. (Taps.) Határozathozatal ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A házbizottság korábban hozott általános érvényű állásfoglalása alapján javasolom az önálló indítvány napirend re tűzését. Határozathozatal következik. Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés 103 igen szavazatot adott, 92en nemmel szavaztak, 27en tartózkodtak, így a javaslat nem kapta meg a szükséges támogatást. (15.40) Tisztelt Országgyűlé s! Gerbovits Jenő képviselőtársunk a független kisgazdák sorából, távolléte miatt - az ő kérésére - 9666os számú önálló indítványának tárgysorozatba vételéről csak a következő ülésünkön fogunk határozni. Pál László képviselőtársunk a Magyar Szocialista Pá rtból önálló indítványt nyújtott be az állami részvétellel működő alapítványokról 9670es számon. Az előterjesztést kézhez kapták. Megkérdezem Pál László képviselőtársunkat, már felállt: képviselő urat illeti a szó. Felszólaló: Pál László (MSZP) PÁL LÁSZLÓ (MSZP) Köszönöm szépen, Elnök Úr. Valóban, 9670es szám alatt egy országgyűlési határozati javaslatot terjesztettem a Parlament elé egyes állami részvétellel működő alapítványok felülvizsgálatáról. Benne van az ország légkörében az, hogy gyakran fordul e lő állami vagyonelemeknek és állami közpénzeknek magán, vagy politikai célokat szolgáló alapítványokba való kimenetele. Eddig nemigen hittünk ebben, de az utóbbi hónapokban előkerült egykét konkrét ügy is. A Parlament kulturális bizottsága fedezte fel tö bbek között azt, hogy jelentős állami vagyontárgyakkal került sor alapítvány létrehozására. Én azt hiszem, hogy a Parlament nem engedheti meg magának azt, hogy az állami tulajdon és az állami költségvetés forrásainak az ellenőrzését kiengedje a kezéből. Ez mindenütt, minden demokráciában, így a magyarban is a Parlamentnek elválaszthatatlan feladata. Ezért azt javasoltam, és azt javaslom önöknek, hogy fogadják el ezt az előterjesztést, hogy az ilyen alapítványokról a Parlament kapjon egy tájékoztatást a Korm ánytól. Ezt a tájékoztatást tekintsük át, tekintse át az Állami Számvevőszék is, és ennek alapján vizsgáljuk meg, hogy a jövőben hogyan viszonyuljunk hasonló jellegű alapítványok létesítéséhez. Az az ellenvetés szokott elhangozni ilyen típusú kezdeményezés sel szemben, hogy a költségvetés nyilvános, ennek megfelelően a Parlament ellenőrzést gyakorolhat a költségvetésből alapítványba folyó pénzek felett. Én szeretném azonban elmondani, hogy nem a költségvetés az egyetlen forrás, amelyikre nekünk oda kell figy elnünk. Ilyen forrás az állami vagyonnal gazdálkodók széles köre. Csak példaképpen sorolnám fel az állami tulajdonban lévő vállalatokat, az állami többséggel működő gazdasági társaságokat, az Állami Vagyonügynökséget, az Állami Vagyonkezelő Részvénytársasá got vagy akár a Pénzintézeti Központot, más, felszámolással foglalkozó szervezeteket, vagy a Kincstári Vagyonkezelő Szervezetet. Valamennyi, általam felsorolt szervezet jelentős közvagyonnal rendelkezik, amely közvagyonnak magánkézbe, vagy alapítványokhoz való átfolyását csak a Parlament ellenőrzése mellett lenne szabad
