Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 5. hétfő, a tavaszi ülésszak 19. napja - Az ülés megnyitása - ELNÖK (Szabad György): - PETRENKÓ JÁNOS (független)
1431 Európa nem érti a térségben történteket - finoman fogalmazva úgy szokták mondani, hogy felkészületlen ül érte az itt történő események sorozata , éppen ezért úgy érzem, nekünk is meg kell mondanunk, hogy miért nem történik meg az általunk is óhajtott románmagyar együttműködési és különféle alapszerződések megkötése, miért késik: mert nekünk területi köve telésünk nincs, éppen ezért egyetlenegy dolog van, amire figyelünk, az, hogy Románia, ha a demokrácia útját választotta, akkor ezeket a demokratikus kisebbségi jogokat igenis érvényesítse, mert akkor semmi akadálya nem lesz az együttműködési szerződéseknek . (15.30) Én azért hívtam fel erre a tisztelt Parlament figyelmét, hogy kövessük az eseményeket figyelemmel. Természetesen mi örülnénk a legjobban, ha a jószomszédi viszonyok mielőbb kialakulnának és rendeződnének, de ehhez az előbb említett feltételeket b iztosítani kell. És tekintettel arra, hogy a külügyi bizottság is átérezte a kérdés fontosságát, és a külügyi bizottság elnöke, dr. Kovács László ígéretet tett, hogy a külügyi bizottság levélben fogalmazza meg e felvetett problémákat, így egyetértve azzal, hogy nem kell országgyűlési szintű döntésnek születnie, várom a külügyi bizottság megfelelő lépését, és arra kérem képviselőtársaimat, az eseményeket kísérjék figyelemmel. Ennek megfelelően a beterjesztett nyilatkozatomat visszavonom. Köszönöm, hogy megha llgattak. (Taps, moraj.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Petrenkó János független képviselőtársunk önálló indítványt nyújtott be a Kormány privatizációs tevékenységének országgyűlési ellenőrzéséről a 9620as számon. Az előterjesztés t kézhez kapták képviselőtársaim. Petrenkó képviselő urat illeti a szó. Felszólaló: Petrenkó János (független) PETRENKÓ JÁNOS (független) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy rövid indokolást szeretnék előadni. Az elmúlt három év során az állami vagyon működtetése , az állami vállalatok átalakítása, a vagyonértékesítés nem a kívánt ütemben és nem a lakosság és a Parlament által elvárt módon ment végbe. A privatizáció átgondolatlanul, ötletszerűen, kapkodva folyik, ami bizonytalanságot kelt még a működő vállalatokban és a potenciális vevőkben egyaránt. Ennek kihatásai a gazdaság teljesítőképességében is egyre súlyosabban mutatkoznak meg. A termelés csökken, az értékesített vagyon mélyen leértékelődve kerül a vevők tulajdonába. A részleges vagyonértékesítés után vissza maradt vagyontárgyak pedig tönkremennek, illetve a fenntartásukra rendkívül magas ráfordítási költséget kell eszközölni. Az Országgyűlés évente egy alkalommal kap tájékoztatást a fenti folyamatokról, amelynek alapján utólagosan intézkedéseket tenni úgyszól ván már lehetetlen. A külföldi vevők részére értékesített vállalatok esetében nemritkán fordul elő, hogy a vevő a magyar vállalat piacát akarja megszerezni, majd rövidesen csődöt mond és kivonul a magyar gazdaságból. Jó példája ennek az Ózdi Kohászati Üzem ek vonatkozásában a Korf Metallgesellschaft és ennek másfél éves szereplése, ami több ezer ember kenyerébe került. Elgondolkodtató a Tungsram Rt. és a Lehel Gépgyár sorsa, és még lehetne sorolni a példákat. A Tungsramra visszatérve szeretnék egy gondolatot elmondani. Itt számítást végeztettem az amerikai cégemmel, 186 millió dollárba került a Tungsram és a 67%os világpiacon elfoglalt helye a Tungsramnak körülbelül másfél milliárd dollárba került volna, ha a piacot is meg kellett volna venni. A privatizáci ós folyamatok átláthatatlanok a törvény indokolása ellenére, mely szerint az állami vagyonnak az eddiginél hatékonyabb hasznosítása a lehető legszélesebb körű nyilvánosság előtt történik. Az Állami Vagyonügynökségnél nem lehet találni olyan listát, amely v állalatokra lebontva részletezné az ügylet összegét. A privatizációs híradásokban az adott társaság alaptörzstőkéjének
