Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 5. hétfő, a tavaszi ülésszak 19. napja - Az ülés megnyitása - FODOR GÁBOR, DR. az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szabad György): - ELNÖK (Szabad György): - RÉTI MIKLÓS, DR. (MDF)
1429 kérdésnek, majd a párizsi charta 1990ben kimondja: "A nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitása védelmet élvez, és a nemzeti kisebbséghez tartozó személyeknek joguk van szabadon kifejezni, megőrizni és fejleszteni ezt az identitást, megkülönböztetéstől mentesen és a törvény előtti teljes egyenlőség alapján." (15.20) A polgári és politikai jogok 1966. december 16án született egyezségokmányának 27. §a a következőket mondja ki: olyan államokban, ahol nemzeti, vallási va gy nyelvi kisebbségek élnek, az ilyen kisebbséghez tartozó személyektől nem lehet megtagadni azt a jogot, hogy csoportjuk tagjaival együttesen saját kultúrájuk legyen, hogy saját vallásukat vallják és gyakorolják, vagy hogy saját nyelvüket használják. Az E urópa Tanács emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló egyezménye keretében elfogadásra került a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája, amely a nemzeti kisebbségek jogait, a nyelvhasználatukhoz való jogot vizsgálja, és mintegy megnehezíti az Európa Tanácsba való felvételét az olyan országoknak, amelyek ezeknek a feltételeknek nem tudnak megfelelni. Széles körben látható tehát, hogy az európai biztonsági együttműködés keretében - a helsinki záróokmánytól a párizsi chartáig - egyr e nagyobb szerepet kap a nemzeti kisebbségek védelme, és a Szovjetunió összeomlása után a felszínre törő feszültségek nyilvánvalóvá tették, hogy a nemzeti, etnikai kisebbségek védelmének, illetve jogainak rendezetlensége az Európa biztonságát fenyegető leg főbb tényezővé vált. A fentiek értelmében nem tekinthetők Románia belügyének a nemzeti kisebbségeket, és ezen belül a közel kétmilliós magyarságot érő diszkriminatív, jogfosztó rendelkezések, megnyilvánulások. Magyarország, mint mondottam, elismeri a jelen legi határokat: felelős magyar politikus soha nem kért határrevíziót, így a Magyar Köztársaságnak jelenleg nem lehetnek semmiféle területi vitái egyetlen szomszédjával sem, és természetes, hogy szomszédainkkal jó, együttműködő kapcsolatokra törekszünk. Ter mészetes azonban, hogy a már európai okmányokban lefektetett kisebbségi jogokat - nemcsak azért, mert magyarokról van szó, hanem mert mi is aláírtuk ezeket az okmányokat , ezek betartását mi igenigen figyelemmel kísérjük. A román politikusoknak örvendete s megnyilatkozásait hallottam az utóbbi időben: Iliescu elnök többször is kifejtette óhaját, hogy szeretne vezető magyar politikusokkal találkozni, és szeretné a jó együttműködést Magyarországgal. Többek között azt is kijelentette, hogy Románia a legtöbb j ogot biztosítja Európában a nemzeti kisebbségek számára. Ezzel szemben fölmerül: valóban így van ez? Csak nagyon röviden, táviratszerűen egykét olyan dolog, amely ellentmond ennek az örvendetes nyilatkozathalmaznak; 1992től, távirati stílusban: Király Ká rolyt kizárják a szenátusból; diszkriminatív ítéletek a marosvásárhelyi pogrom kapcsán. 1992. januárban: a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tiltakozik a felszólítás ellen, hogy február 1jéig adják át a püspökség épületét. Február 15.: szabályta lanságok ürügyén megsemmisítik Pokorny László megválasztott marosvásárhelyi polgármester választási eredményét. Még mindig marosvásárhelyi események tárgyalása során Cseresznyés Pált összeverik és beismerő vallomásra késztetik. Az elítélt 43 személy kizáró lag magyar és cigány. Februárban Romulus Vulpescu szenátor Für Lajos beszédére reagálva kijelenti: hadüzenet; és a magyarok számára internálólágerek létrehozását javasolja. Georghe Funar kolozsvári polgármester kijelenti: az önálló magyar iskolák szeparati zmust jelentenek, azokat meg kell szüntetni.
