Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 2. kedd, a tavaszi ülésszak 2. napja - A nyugellátások, baleseti nyugellátások és egyéb ellátások emeléséről, illetve kiegészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitára bocsátása - A szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működési esélyegyenlőségéről szóló 1991. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PALKOVICS IMRE (MDF)
142 szintén legitimációs problémával küszködnek, de elsődlegesen a létszám, a tagság létszáma vonatkozásában, ezt mi sajátos módon oldjuk meg. Azt tudom javasolni, azt tudom elfogadhatónak tekinteni, ha ebben a helyzetben a Parlament a civil társadalmi szerveződések létrehozására és működtetésére rásegít, mégpedig a demokrácia sz abályai szerint, nem diktatórikus eszközökkel. A legnagyobb probléma itt a volt SZOTvagyonnal kapcsolatban merül fel, amit az Alkotmánybíróság sajátos állásfoglalása még tovább bonyolított: azáltal, hogy az MSZOSZ nem tekinthető egy az egyben a SZOT jogut ódjának, egy olyan sajátos helyzet állt elő, ami a Parlamentet is az ezzel az üggyel való foglalkozásra készteti. (18.40) Hogy vagy mint lehetne ezt az úgynevezett legitimációs válságot feloldani? Véleményem szerint úgy, hogy ha figyelembe vesszük a társad almi szerveződések hazai, magyarországi sajátosságait. Éppen ennek alapján terjesztettem be egy olyan módosító javaslatot, amelyik a vagyonmegosztást lehetővé teszi, ugyanakkor a Parlamentet nem rántja be - sem politikai, sem egyéb szinten - legitimációs k érdések eldöntésébe. Bár érintőlegesen - tekintettel arra, hogy négy részre osztottam a SZOTvagyont - mégis állást foglal ebben a Parlament, de úgy foglal állást, hogy ezáltal a többi társadalmi érdekvédelmi szerveződésnek a jogosultságát nem érinti. Gond olok itt a szakszervezeti tevékenységen túli rétegérdekképviseletekre, így a fogyasztói, nyugdíjas, gyermekvédő, nagycsaládos egyesületekre, és azt javaslom, hogy 1/4 részt ezek a szervezetek kapjanak vagyonközösségen alapuló társulás létrehozása folytán, mert a jelenlegi 8 érdekegyeztető tanácstagi munkavállaló szervezetben 2 olyan szerveződést találunk, amely vagyonközösségen alapul. Ez a Szolidaritás, valamint az SZKSZ - a többiek konföderációként, illetve a tagszakszervezetek, tagszervezetek szövetsége ként jelennek meg, és a tulajdonjog elég bonyolultan van megoldva. Azt javaslom, hogy a Parlament a volt SZOTvagyon megosztását függetlenítse a szakszervezeti viszálykodástól, és a társadalombiztosítás egész problematikáját válassza le az érdekvédelem leg itimációs vitáiról. Ezzel a Parlament tisztaságát, hitelességét is meg tudjuk őrizni. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót Palkovics Imre képviselő úrnak - Magyar Demokrata Fórum. Felszólaló: Palkovics Im re (MDF) PALKOVICS IMRE (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az elhangzott véleményekkel, illetve hozzászólásokkal kapcsolatban támadt néhány gondolatom. Kötelességemnek érzem - mint ezekben a megállapodásokban részt vevő egyik szakszervezet vezetője , hogy némi tájékoztatást adjak azok számára, akik hozzászóltak kérdésekhez, de nem vették a kellő fáradságot, alaposságot, hogy elmélyüljenek ezekben a megállapodásokban, ezek tartalmában, hátterében. Ugyanis a megállapodások - mi nt ahogy a dokumentumok rögzítik - szeptember 10én megköttettek, de egy közel hároméves vita előzte meg őket, amely a szakszervezetek között zajlott le. Ezeknek a vitáknak különböző állomásai voltak, amelyek közül csak egyet említek meg: ez a bizonyos XXV IIIas törvény, amelyet 1991 nyarán fogadott el nagy többséggel a Parlament, és a Szocialista Párt kivonulása színpadias körülmények között mindenki előtt ismeretes volt. Az idő azóta meglehetősen eljárt ezek fölött a viták fölött, és ma nem túlságosan böl cs dolog felvetni a legitimáció kérdését a szakszervezetekkel kapcsolatban, amikor közelednek a parlamenti választások, és egyéb más politikai tényezőknek vagy társadalmi tényezőknek is rövidesen megkérdőjelezhető lesz a legitimitása. Éppen ezért azt mondo m, hogy az a megállapodás - amit a szakszervezetek egymással, majd a Kormánnyal megköttettek, és az Érdekegyeztető Tanács szeptember 21i ülésén rögzítettek, szinte
