Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 30. kedd, a tavaszi ülésszak 18. napja - Az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény módosításáról szóló 1993. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
1407 Több oldalról is elhangzott e törvénnyel kapcsolatban az alkotmányossági aggály. A törvény immár három és fél hónapja érvényes, de az aggályoskodók egyike sem, így az Igazságügyi Minisztérium sem, az SZDSZ sem tett egyetlen lépést a normakontroll érdekében. Azért ez elgondolkoztató. Talán mégsem az alkotmányosság iránti elkötelezettség vezérelte őket. Kérdem én: nem prejudikáció, ami ebben az ügyben folyik? Egy, a Parl ament által hozott érvényes törvényt lehet itt hónapokig pocskondiázni? Mi ez, ha nem az Országgyűlés tekintélyének a lejáratása? Képviselőtársaim! Az az aggály, ami az eredeti törvényt módosító javaslat - az 1993. évi Iesről van szó - benyújtására készte tett bennünket Dragon és Balla képviselőtársaimmal, 100%osan beigazolódott. Csak kettőt a számtalan példából. Balatonfüreden közel egymillió forintra emelkedett a licit során egy aranykorona ára. És nem a harmadik határból érkező parasztemberek verték fel az árat, hanem a hátuk mögött ülő tőkeerős spekulánsok. Egy másik példát. Budaőrsön nyolc hektár földterületet a licit során 72en vásárolták meg. 8 hektárt 72en. A vásárlók nagyobb része budapesti volt. Átlagosan 300 négyszögöl jutott egyegy licitálóna k. Milyen lesz ezeknek a településeknek az egészséges szerkezete? - kérdem én. Megmondom: semmilyen. A nagyvárosok körüli települések elvíkendesednek. Tisztelt Képviselőtársak! Önök ismerik ezt a problémát. Itt kell a Kárpótlási Hivatal álláspontjával vita tkoznom. Azt állítják, hogy nem baj, ha magas áron jut a paraszt a frekventált területen a földhöz, az a magas ár értékarányos kárpótlást eredményez, mert a licit során érvényesül a piac, a kereslet és kínálat törvénye. Tévedés uraim! Ez akkor lenne igaz, ha a mostani kárpótlás nem egyszeri és megismételhetetlen lenne. Itt nem egyenlő eséllyel indulnak a versengők. Aki ma is ott él, ahol elvették a földjét, aki ott akarja művelni, mert művelni akarja, aki a saját vagy a szüleinek a földjét akarja vissza ura mbocsá! esetleg érzelmileg is indíttatva, az hátrányban van. Képviselőtársaim! A módosító indítványok közül azokat támogatom, amelyeket az alkotmányügyi bizottság dolgozott ki és terjesztett elő. Ezek egyike dr. Tóth Tihamér indítványát is tartalmazza, kis mértékben átdolgozva, úgy, hogy én is és a Kárpótlási Hivatal is technikailag el tudja fogadni. S egy utolsó gondolatot egészen röviden. Újra hangsúlyoznom kell, hogy jelen előterjesztésem jogtechnikai ügylet, formális szavazás, törvényhozói testületünk t ekintélyét van hivatva megóvni. Így azok a képviselőtársaim is elfogadhatják és megszavazhatják, akik az eredeti 1993. évi Ies törvényt nem fogadták el. Ami a sokat kritizált törvényt, az 1993as I. törvényt illeti, készségesen elfogadom az Alkotmánybírós ág véleményét, álláspontját, de az egy egészen más történet. Köszönöm szíves türelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. (Dr. Salamon László jelentkezik.) Tisztelt Országgyűlés! Pillanat. Kérdezem dr. Salamon László elnök urat, mily en minőségben kíván szólni. Felszólaló: Dr. Salamon László, az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: Az alkotmányügyi bizottság elnökeként . Az együttes jelentést tartom a kezemben - a 9438ast. (Közbeszólások: Hatályát vesztette!) Az áll ugye a Ház rendelkezésére ebben az ügyben? (Közbeszólások: Nem!) ELNÖK (Szűrös Mátyás) :
