Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 30. kedd, a tavaszi ülésszak 18. napja - A Magyar Vöröskeresztről szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter:
1402 ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Kérdezem az Országgyűlést, hogy elfogadjae a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Uruguayi Keleti Köztársaság kormánya között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Budapesten az 1989. évi augus ztus hó 25. napján aláírt megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 218 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a törvényjavaslatot elfogadta. A Magyar Vöröske resztről szóló törvényjavaslat határozathozatala ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Vöröskeresztről szóló törvényjavaslatról a határozathozatal. Az előterjesztést 8951es számon kapták kézhez képviselőtársaim. Emlékezte tek arra, hogy a vita lezárását követően nem került sor a miniszteri válaszadásra. Ezért megadom a szót dr. Surján László népjóléti miniszter úrnak. Dr. Surján László népjóléti miniszter válasza SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter: Köszönöm a szót. Tisz telt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A vita befejeztével megköszönöm a képviselőknek a munkát, amit a javaslat megvitatása során annak jobbítása érdekében észrevételek, módosító indítvány tételén keresztül kifejtettek. A képviselői felvetések általában azt a közös szándékot juttatták kifejezésre, amellyel meg kívánjuk találni a javaslat elfogadásával a Magyar Vöröskereszt számára legmegfelelőbb jogrendszerbeli és funkcionális helyet a hazánkban hasonló humanitárius céllal működő, ma már több százra tehető egyesület , társadalmi szervezet és intézmény rendszerében. E munka során folyamatosan tekintettel kellett lenni azonban a Magyar Vöröskeresztnek az 1949es genfi egyezményekből, illetőleg a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold mozgalomhoz való kötődéséből szárm azó különleges státusára, valamint a Magyar Vöröskereszt több mint 100 éves története során kialakult, illetőleg kényszerítő társadalmi és politikai körülmények folytán aktuálissá váló gyakorlati hazai és nemzetközi szerepére. A képviselői módosító javasla tok azt tükrözik, hogy a Kormánnyal egyetértve valamennyien megértették és elfogadták ezeket a célokat. Szövegezés tekintetében láttak szükségesnek kisebbnagyobb módosításokat. Ezek közül tartalmi szempontból a Kormány szinte bármelyiket támogathatná. Vég ső állásfoglalásunk kialakításának szempontjából meghatározó elem nem a tartalmi egyetértés vagy egyet nem értés volt, hanem az, hogy melyek azok a módosító indítványok, amelyeket valóban a Magyar Vöröskeresztről szóló törvény részévé kell tennünk, és mely ek azok, amelyek a jogrendszer más részeiben találhatók meg jobban, illetve onnan levezethetők. Ez utóbbi körben szükségtelen párhuzamosságok, kettős vagy többes szabályozások elkerülése végett nem támogat a Kormány meghatározott képviselői javaslatokat. M eg kell vallanom, hogy a legkomolyabb érdemi vitát a Magyar Vöröskereszt pénzügyi támogatásának kérdése váltotta ki. E vitában a Kormány következetesen azt az álláspontot képviselte, hogy a költségvetési törvényekben a Magyar Vöröskereszt részére biztosíto tt éves központi költségvetési támogatáson túl az egyéb pénzügyi preferenciák - adó, illeték,
