Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 30. kedd, a tavaszi ülésszak 18. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - FUTAKI GÉZA, DR. (SZDSZ) - ELNÖK (Vörös Vince):
1390 eszköztár működtetésére a Kormány nagy erőfeszítéseket tesz. Ezek alapján kérem válaszom elfogadását. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : K öszönöm miniszter úr válaszát. Viszonválaszra átadom a szót Futaki Géza képviselőtársamnak. FUTAKI GÉZA, DR. (SZDSZ) Tisztelt Miniszter Úr! Azzal szeretném kezdeni, hogy ön azt mondta, nem tartozik azok közé, akik semmit nem kívánnak tenni bizonyos vállal atok érdekében. Természetesen ennek nagyon örülök. Örülök annak a négy pontnak is, amit felsorolt - benne természetesen a hitelkonszolidáció, a garanciális alap, a csődtörvénymódosítás és egyéb intézkedések. Csak most ezt kell megértsük: eddig semmi lénye ges döntés, lényeges lépés nem történt ebben az ügyben. Pontosan ezért fordulhat elő, hogy tömegesen kerülnek ilyen helyzetbe vállalatok, és tömegesen kerülnek amiatt utcára emberek, és amiatt szűnnek meg egyébként gazdaságos termelések, mert nincsenek meg azok az intézkedések, amelyeket a Kormány lassan már három éve kidolgozhatott volna, és be is vezethetett volna. Tehát erre való elképzelések, illetve ezek az utalások, hogy miket tervez a Kormány, nagyon szépek, és ezeket elfogadom, de a probléma pontosa n ott van, hogy már meg lehetett volna előzni a mostani nagymértékű munkanélküliséget akkor, hogyha ezek az intézkedések lényegesen hamarabb és teljes mértékben beindultak volna. Ugyanakkor vannak egyéb technikák is arra, hogy az ipar működését … (Az elnök poharát megkocogtatva jelzi az idő leteltét.) … addig, amíg új tulajdonosra nem talál, fenn lehessen tartani. Így például a felszámoló akár vállalkozásba is adhatná olyan hitelképes társaságoknak a felszámolás alatt lévő céget, amelyek képesek jól működte tni. Vagy például a hiányos pénzügyi konstrukciók miatt külföldi befektetők mennek el azért, mert nem lehet lízingelni a felszámolás alatt lévő vállalatot. Egy szintén csabai esetet hadd mondjak el, például egymillió angol font vételárért ajánlatot tett eg y külföldi vevő, és miután nem volt ilyen konstrukció, ezért nem jött létre az üzlet, és később, két hónap múlva Csehországban vásárolt egy hasonló céget, mint amilyen a csabai. Ez kifejezetten azt bizonyítja, hogy a gazdaság és a jog nincsen szinkronban e gymással. Nem megelőző, hanem követő rendszer van. Tehát egyelőre alkalmatlan a szabályozás, hogy a gazdasági eseményeket pontosan kezelni tudja, és szerintem ez a Kormány hibája. Rá kell mutassak még egy problémára: a felszámoló és a bank közötti ellentmo ndásra. A felszámolónak az említett esetben az a célja, hogy minél nagyobb bevételhez jusson, így aztán raktárkészletet és egyebet értékesít. Ez viszont a banknak nem érdeke, hiszen az ez után a vállalatért kapható vételár sokkal kisebb lesz, és a kétes ki ntlévőségei nem fognak megtérülni. Ugyanakkor a társadalomnak egy másik fajta érdeke van… (Az elnök poharát megkocogtatva jelzi az idő leteltét.) … a munkanélküliség és a foglalkoztatottság kapcsán, tehát ellentmondó három érdek van. Amit a miniszter úr mondott, az, sajnos, nem működik. Tehát ezért én úgy gondolom, hogy nem fogadható el a válasza. A csődveszély elhárítása érdekében önök rakjanak le a gazdasági bizottság asztalára egy olyan hitelkonszolidációs programot, amely ugyan szó ba került, de végül is még nem működik igazából. Ezzel a nyomásgyakorlással, amit remélem, hogy a Parlament az ön válaszának a leszavazásával gyakorolni fog, bízunk abban, hogy kezelni tudják a kérdést. A munkanélküliség nem mumus, azon lehet segíteni, his zen a nyugati országok már számtalan válságon átmentek - könynyebbé lehet tenni a helyzetet. Tehát kérem, hogy a választ ne fogadjuk el. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.) Határozathozatal ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Futaki Géza képviselőtársunk nem fogadt a el a miniszteri választ.