Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 30. kedd, a tavaszi ülésszak 18. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - KÁVÁSSY SÁNDOR, DR. (FKgP) - ELNÖK (Vörös Vince): - SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter:
1385 ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Lukács Tamás képviselőtársunk elfogadta a miniszteri választ. (Közbeszólás: Nem nyilatkozott!) Kérdezem az Országgyűlést, elfogadjae a miniszter úr válaszát. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Megállapítom, hogy az Orsz ággyűlés 128 igen szavazattal, 7 ellenében, 60 tartózkodás mellett a miniszteri választ elfogadta. (15.30) Dr. Kávássy Sándor, a Független Kisgazdapárt képviselője, interpellációt nyújtott be a földművelésügyi miniszterhez, Hogyan igazolják jogigényüket a határozat nélkül, adminisztratív intézkedésekkel kisajátított tulajdonosok? címmel. Átadom a szót Kávássy Sándor képviselőtársunknak. Interpelláció: Dr. Kávássy Sándor (FKgP) - a földművelésügyi miniszterhez - Hogyan igazolják jogigényüket a határozat nélk ül, adminisztratív intézkedésekkel kisajátított tulajdonosok? címmel KÁVÁSSY SÁNDOR, DR. (FKgP) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Általánosan ismert, hogy a letűnt rendszer fő, ha nem éppen legfőbb sajátossága, úgyszólvá n conditio sine qua nonja volt a magántulajdon, illetve a tulajdonosi rétegek folyamatos támadása, sarcolása, erőszakos kifosztása. Utólag is el kell ismernünk, hogy elvtársaink ebben a tekintetben felülmúlhatatlanul leleményesek voltak. Mire észrevette m agát az érdekelt, már rég ki is fosztották vagyonából, vagy legalábbis annak egy részéből. Még az oly sokszor emlegetett és a baloldali propaganda által oly mértéktelenül felmagasztalt hatvanas, hetvenes években is, amikor pedig állandóan hangoztatott szól am volt a szocialista törvényesség, a törvények, a törvényes eljárás megtartása. Mindez azonban a legkevésbé sem zavarta a különféle helyi hatalmasságokat abban, hogy egyszerűen határozatok nélkül, ravasz módon, alattomosan, belső adminisztratív intézkedés ekkel nyúljanak az állampolgárok vagyonához, és hogy azt a sérelmezettek tudta és hozzájárulása nélkül telekkönyvezzék át állami tulajdonba és adják tsz vagy más szocialista gazdálkodó szerv használatába. Hozzám érkező panaszok szerint mindezek klasszikus hazája volt a Balatonfelvidék, de fel kell tennünk, hogy az ország más vidékein sem volt merőben ismeretlen az effajta eljárás. Mindebből ma számos gond és nehézség származik. Az imént jelzett alattomos és sunyi eljárás következtében a sérelmezettek nem t udják produkálni a jogcím indoklásához szükséges dokumentumokat, holott azokat épp e hó folyamán kellene a földkiadó bizottságokhoz benyújtaniuk. Tisztelettel kérem ezért miniszter urat, hogy az elmondottakat megfontolva, szíveskedjék rendeleti úton, vagy más módon intézkedni, nehogy az érintettek újabb hátrányt szenvedjenek. ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Fölkérem dr. Szabó János földművelésügyi miniszter urat, az interpellációra adja meg a választ. Dr. Szabó János földművelésügyi miniszter válasza SZABÓ J ÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Kávássy Képviselőtársam! Nehezen értelmezhető az ön interpellációja. (Derültség.) Tudniillik ilyen jogcímekről - idézőjelben mondom a jogcímeket - beszél, hogy h atározatok nélkül, ravasz módon, alattomosan, belső adminisztratív intézkedésekkel. Azt szeretném önnek mondani, hogy amikor 1853ban, akkor még osztrák császár, Ferenc József egy császári paranccsal elrendelte Magyarország telekkönyvezését, ennek nyomán m eghozatalra került egy olyan telekkönyvi rendtartás, amelyikről nyugodtan lehet mondani, hogy rendszersemleges jogszabály volt. Tudniillik például olyan alapelvei vannak, mint az okirati elv, amelyet a szocializmusban sem tudtak nélkülözni - nem is volt rá megítélésem szerint szükség , sőt
