Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 30. kedd, a tavaszi ülésszak 18. napja - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter:
1369 hogy a törvényt módos ító javaslat tárgyalása során milyen álláspontot fog képviselni a tárca. Várom miniszter úr válaszát. (Szórványos taps a bal oldalon.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Felkérem dr. Szabó János földművelésügyi miniszter urat, a kérdésre szíveskedjék válaszoln i. Dr. Szabó János földművelésügyi miniszter válasza SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Keleti Képviselő Úr! A kérdésével kapcsolatosan engedjen meg egy észrevételt, minden kritikai felhang nélkül. Ugye nehezen értelmezhető az, hogy egy kisgazdapárti képviselőtársunk által benyújtott törvénymódosítási javaslat? Tudnunk kellene rá, hogy ki a képviselő, mi a tárgya a benyújtásnak, és mi az országgyűlési ügyszáma, mert akkor tudtunk volna utána nézni pontosan annak, hogy végül is mi ennek a tartalma. Van 36 kisgazda képviselő, és még ezenkívül is, nem tudjuk, hogy milyen szám alatt, pontosan mire vonatkozóan nyújtottak be, csak gyanítani lehet. Csak gyanítani lehet ebből, hogy az átmeneti törvény re vonatkozó módosító javaslatról van szó. Én ezek után azt tudom elmondani, ami a Földművelésügyi Minisztériumnak a kialakulóban lévő álláspontja. De hozzáteszem mindjárt, hogy ez még nem a Kormány álláspontja, hanem ha ezek a kérdések nálunk tisztázódtak , akkor fogjuk benyújtani a Kormány elé, hogy azt követően a Kormány álláspontjaként egy törvényjavaslatként kerüljön a tisztelt Országgyűlés elé, és végül az utolsó szót az Országgyűlés mondja ki a kérdésben. Ennyit elöljáróban. És most az ügy érdemi rész ére vonatkozóan. Úgy gondoljuk, hogy a szövetkezeti átmeneti törvény azzal a lehetőségével, pontosabban lehetetlenségével, hogy nem engedi meg a kívülálló üzletrésztulajdonosok részére, hogy kivigyék az üzletrészüket a szövetkezetbő l, ez egy korlátozó intézkedés, ha egyébként abból az alapelvből indulok ki, ami a jogalkotó akarata volt, hogy tudniillik a polgári jog szabályai szerint kell ezt a kérdést megközelíteni. A polgári jog szabályai szerint ez a tulajdonjog ugye magában fogla lja azt a jogosítványt, hogy valaki a tulajdonát birtokolhatja, használhatja és rendelkezhetik vele. Itt azonban, valljuk meg, erre nincs meg a lehetőség. Ebből adódóan ez egy ma is le nem zárt kérdés, ha úgy tetszik, ennek az egész témakörnek a testén egy nyílt seb. Valamilyen módon - megítélésünk szerint - orvosolni kell. Ezzel együtt természetesen maximálisan elfogadjuk azt a közgazdasági érvelést, hogy a termelőszövetkezeteket nem lehet lehetetlenné tenni a gazdálkodásukban, mert aki kívülállóként ki ak arja vinni ezt az üzletrészét, feltehető, hogy egy jelentős része nem a mezőgazdaságba kívánja ezt visszaforgatni, hanem elviszi városba, Budapestre, ide, oda. Magyarul: esetleg a napi felélés gondjainak a megoldására fordítja. Ezért tehát az álláspontunk az, hogy valami olyan megoldást kell találnunk, hogy a termelőszövetkezetekből a mozgatható valami: az eszközök, állat, takarmány, vetőmag, gépek etc., etc. ne kerülhessenek ki ezzel, hogy valaki az üzletrészét kiviszi. Megoldást azonban találnunk kell. A Földművelésügyi Minisztérium is foglalkozott ezzel a kérdéssel. Jelenleg az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága által szervezett albizottság foglalkozik a kérdéssel. Ismereteim szerint holnap jut valamiféle döntésre ebben a kérdésben. Ebben a döntés remé lhetőleg olyan lesz, amelyik mind a két félnek az igényét valamilyen módon figyelembe veszi. Bár én most mondom, szkeptikus vagyok egy kicsit, hogy igazában ezzel az üggyel nem fog senki jól járni. Mindenki a reményeihez képest feltehetően csalódni fog. De valamilyen módon a kérdést rendezni kell. Azt gondoljuk, hogy lehetővé kell tenni, mert ehhez kapcsolódik egy másik téma is, nevezetesen a kiválási szándék bejelenthetésének a határidejét ismételten meg kellene valamilyen időre nyitni. Nem a kiválást, han em az úgynevezett leválás intézményét szeretnénk meghonosítani a
