Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 30. kedd, a tavaszi ülésszak 18. napja - A Magyar Köztársaság honvédelmének alapelveiről és főbb feladatairól szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KELETI GYÖRGY (MSZP)
1355 Eng edjék meg, hogy ismételten idézzek, ezúttal egy magyar távirati irodai hírből, ami tavaly augusztusban a magyar Honvédelmi Minisztérium kabinetüléséről tudósított. "A testület meghallgatta a honvéd vezérkar főnökének tájékoztatóját a Magyar Honvédségnél az utóbbi két évben végrehajtott szervezési feladatok tapasztalatairól. A korszerűsítésre azért volt szükség, hogy összhangot teremtsenek a honvédség szervezeti felépítése, vezetési és működési rendje, valamint a honvédelmi alapelvek között." Tévedé s ne essék, azokról a honvédelmi alapelvekről van szó - tavaly augusztusi idézet , amelyeket most tárgyal meg a tisztelt Ház. Azt gondolom, hogy ez felveti a Kormány, a tárca, de a katonai felső vezetés felelősségét is. Ezt pedig nem kisebbíti az az állan dó hivatkozás, amit több mint másfél éve hallunk, hogy a biztonsági alapelvek - úgymond - késése hátráltatja a honvédelmi alapelvek beterjesztését. Ezt az érvelést ugyanis nem tartom elfogadhatónak, az összefüggés persze természetes. De amint a példa mutat ta, a biztonsági alapelvek hatpárti megállapodására két hét elegendő volt, és szinte - ahogy mondani szokták - csont nélkül fogadta el a Parlament. Nem az ellenzéken múlott, hogy ezekre korábban nem került vagy nem kerülhetett sor. Az összefüggést az is bi zonyítja, hogy a honvédelmi alapelvek is épít a biztonságpolitikára, azon belül is a külpolitika nagyon fontos feladatára. Azonban ez az összefüggés egy, ma még nem minden esetben természetes állapotot is takar, hiszen tudjuk, hogy jó néhány szomszéd orszá gunkkal jobb a katonai kapcsolatunk, mint az államközi kapcsolatunk. Ez hosszú ideig nem tartható, hiszen az államközi kapcsolatok fontossága és elsődlegessége meg fogja határozni a katonai kapcsolatokat is. Az alapelvek melléklete tartalmaz egy olyan megá llapítást, ami véleményem szerint fontosságánál és súlyánál fogva nem ebbe a dokumentumba, hanem az Alkotmányba való. Nevezetesen az 5. pontról beszélek, amely kimondja, hogy: "Az ország fegyveres erői nem rendelkeznek és a jövőben sem rendelkezhetnek töme gpusztító fegyverekkel. Idegen hatalom nem telepíthet és nem szállíthat ilyen eszközöket az ország területén, illetve légterében." Ez egy rendkívül fontos megállapítás, éppen ezért arra kérem a miniszter urat, hogy a vita végén várható összefoglalójában sz íveskedjen kitérni arra, hogy a Kormány indokoltnak tartjae ezen megállapítás miatt az Alkotmány módosítását, amit belátható időn belül arra alkalmas időpontban a Parlament elé terjesztene, vagy sem. Ellenkező esetben terveim szerint élni fogok a javaslat tétel lehetőségével. Az alapelvek mellékletére vonatkozó módosító indítvány II. fejezete részletesen szól az országunk biztonságát veszélyeztető tényezőkről. Úgy gondolom, hogy majd e felsorolás lesz alkalmas arra, hogy lemérjük, milyen időtálló ez a honvé delmi alapelvek. Véleményem szerint helyesen döntött a hatpárti egyeztetés, amikor kockázati tényezőként azt is számításba vette, hogy térségünkben olyan politikai erők juthatnak hatalomra, amelyek országunkkal való ellentéteiket végső soron katonai eszköz ökkel kívánnák érvényesíteni. Szeretném kihangsúlyozni, hogy a Szocialista Párt véleménye szerint ilyen politikai erő környezetünkben ma nincs. Kijelenthetjük, hogy szomszédaink közül ma sehol sem fogalmazódik meg a hivatalos politika rangján egy országunk elleni katonai agresszió terve, azonban a honvédelem tekintetében a szélsőségekre is fel kell készülni. Ez nem jelent semmiféle sanda feltételezést egyik szomszédos ország kormányával szemben sem, csupán a szélsőséges veszélyhelyzet rögzítését, az ezzel v aló számolást. Ugyanakkor engedjék meg, hogy néhány szóval - eltérően a honvédelmi alapelvek szorosan vett tartalmáról - szóljak egy olyan országgyűlési határozatról, amelyet tavaly március 11én fogadott el a Parlament. Ez az ENSZ békefenntartó erők magya rországi átvonulásáról szól. Úgy gondolom, hogy ez a határozat - amelyet szintén idézek, hogy nehogy pontatlan legyek - kimondja a Parlament hozzájárulását az ENSZ Biztonsági Tanácsa 743/1992. számú határozata értelmében felállított békefenntartó erők egys égei Magyarországon történő átvonulásának és átmeneti állomásoztatásának lehetőségéhez. Túlzottan gumihatározatnak tűnik. (12.00)
