Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 30. kedd, a tavaszi ülésszak 18. napja - A helyi önkormányzatok folyamatban lévő címzett- és céltámogatásáról, továbbá a támogatási célok 1993. évi rangsorolásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - HORVÁTH TIVADAR, DR. a KDNP vezérszónoka:
1352 '94. év induló beruházásaira. Így előfordulhat az az extrém helyzet, hogy '94ben a költségvetés úgy alakul, hogy az Országg yűlés még ennél is sokkal kisebb mértékben tudja támogatni az új, induló beruházásokat. Nagyon remélem, hogy erre nem fog sor kerülni az Országgyűlés döntése alapján. Hadd reflektáljak megint csak arra a vádra, hogy a parlamenti képviselők, a koalíció olda lán ülő parlamenti képviselők nem tekintették szívügyüknek az önkormányzatok központi támogatását. (11.40) Csak az önkormányzati bizottság tagjai nevében mondhatom, hogy a bizottságban azt az önálló képviselői indítványt, amely a keretösszegből 4,5 milliár d forintot lefaragott, az önkormányzati bizottság - többségi döntéssel - elutasította a költségvetés tárgyalásánál. Még egy nagyon fontos dologról szeretnék beszélni: az 1993as céltámogatásokra felállított és javasolt rangsorról. Ez a rangsor nyilván vala miféle kompromisszumot próbál kialakítani a különböző tárcaérdekek és igények, társadalmi igények között, megpróbálva a legfontosabbakat ezek közül sorba állítani. Az elsőről nyilván nem kell sokat beszélnem - a kistelepülések egészséges ivóvízellátásáról , ezt a kétharmaddal elfogadott önkormányzati törvény kötelezettségünkké emelte. A rangsorban második helyen szereplőről, a szigetközi települések szennyvízcsatornaellátásának megvalósításáról szeretnék egy kicsit többet beszélni, hiszen Wekler Ferenc k épviselő úr kifogásait, ellenvetéseit, illetve problémáit hangoztatta ezzel kapcsolatban. Tudni kell azt, hogy a Szigetközben körülbelül 162000 lakos érintett azzal a környezeti katasztrófával fenyegető helyzettel, amely a Duna elterelése folytán áll be - ebben a 162000 lakosban benne van Győr, benne van Mosonmagyaróvár és benne van huszonhat kis település lakossága, ahogy mondtam az előbb: 28000 lakosról van szó. Ezeken a kis településeken az elmúlt években kezdődött meg társulati formában a csatornázás, a vízellátás megvalósítása, az itteni lakosság és az itteni önkormányzatok igen jelentős erőfeszítéseket, saját forrásokat fordítottak arra, hogy egészséges ivóvízellátásuk legyen. Ha az Országgyűlés úgy dönt, hogy a céltámogatási keretekből előrehozza a sz ennyvízcsatornázottság megvalósítását, tulajdonképpen semmiféle kivételes előnyt nem nyújt ezeknek a településeknek, csupán azt teszi lehetővé számukra, hogy a Duna elterelése és az ivóvízhálózat kiépítése folytán beállt növekvő mértékű vízfelhasználás kö vetkeztében megvédjék ezt az ivóvízhálózatot a fenyegető ökológiai, környezeti károktól. Azt hiszem, a szigetközi településeken túlmenően arról is szó van, hogy mind nemzeti, mind pedig nemzetközi méretekben komoly ivóvízkészletek kerülnének veszé lybe az ökológiai katasztrófával a Szigetközben, és nemcsak arról van szó, hogy ezeken a településeken hogy fog kinézni az infrastruktúra, hanem arról is, hogy ezek a települések korábban rendkívül fejlett mezőgazdasági környezetben éltek; az itt élő ember eknek ez a mezőgazdaság adott megélhetési alapot - most, a talajvízszint csökkenése következtében általában az életfeltételeik kerülnek veszélybe. Ezeken a településeken a növekvő mértékben elöregedő lakosság ki lesz téve nagyonnagyon súlyos problémáknak, és az országot még súlyosabb válságkezelésre késztetheti - szociális és egyéb gazdasági problémák kezelésére , és ebben a korábban fejlett térségben előállhat az a helyzet, hogy a válságtérségek kategóriájába süllyed. Nos, azt hiszem, a magyar Országgyűl éstől érdemel olyan gesztust és érdemel akkora felelősséget a szigetközi települések helyzete, hogy a céltámogatási körben részükre lehetővé tegyük azt, hogy 600 millió forintos támogatással megvalósíthassák a szennyvízberuházásukat. Ha módosító indítványt tennék vagy javasolhatnék ezen a ponton, akkor nem azt javasolnám, hogy kerüljön ki ez az egész kérdéskör a rendszerből, hanem szívem szerint én még a címzett támogatások közé sorolnám, hiszen az itt élő lakosság tehet a legkevésbé arról, hogy korábban, a nnak idején a megkérdezése nélkül és a feje fölött döntöttek az ország vezetői a dunai beruházásról,
