Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 30. kedd, a tavaszi ülésszak 18. napja - A helyi önkormányzatok folyamatban lévő címzett- és céltámogatásáról, továbbá a támogatási célok 1993. évi rangsorolásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DEUTSCH TAMÁS, a Fiatal Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka:
1349 igénybenyújtása szempontjából kívánja rangsorolni a célokat. Befejezésképpen ezzel kapcsolatban szeretnék röviden szólni. Ú gy ítélem meg, hogy ez a rangsorolás, ha valóban elfogadjuk azt a logikát, amit a címzett és céltámogatások rendszeréről szóló törvényjavaslat fogad el, amelyik véleményünk szerint helytelen megoldást választ akkor, amikor próbálja fenntartani azt az állít ást, amit az önkormányzati törvény fogalmaz meg, amelyik azt mondja, hogy amennyiben egy önkormányzat a Parlament által meghatározott céloknak és a Parlament által meghatározott pályázati feltételeknek megfelelően benyújt a Parlament által meghatározott cé lra egy pályázatot, és ez jogilag minden szempontból kifogástalan, akkor alanyi jogon jogosult erre a céltámogatási összegre. Tehát e között az önkormányzati törvényben meglévő állítás, illetve a között a tény között, amelyiket a költségvetési szűkösség je lent, az a mindennapi tapasztalata a Kormánynak, hogy az ilyen módon meghatározott célokat és az ilyen módon meghatározott céltámogatási pályázathoz benyújtott igényeket a költségvetési szűkösség keretei között nem tudja a Kormány megfelelő költségvetési ö sszegnek a beállításával kielégíteni, e között oly módon kívánta a feszültséget feloldani, hogy meghagyta azt az állítást, amely alanyi jogosultságot teremt az önkormányzatoknak, ugyanakkor megteremtette azt a lehetőséget, hogy valamiféleképpen korlátozni lehessen az önkormányzatoknak az igénybejelentését és az igény jogosulttá válását oly módon, hogy lehet a célok körét szűkíteni, lehet a pályázati feltételeket nehezíteni, illetve magát az egész céltámogatási rendszert lehet felfüggeszteni, ahogy ezt a tav aly elfogadott céltámogatási kerettörvény meghatározza. Ezt a megoldást mi annak idején a törvényjavaslat vitájában is elmondtuk, nem tartjuk megfelelőnek. Mi úgy ítéljük meg, hogy amennyiben a Kormány nem látja annak költségvetési fedezetét, hogy az alany i jogosultság mellett a céltámogatási rendszert működtesse, akkor valószínűleg ehhez a kérdéskörhöz kéne hozzányúlni, még akkor is - tehát az alanyi jogosultság kérdéséhez , hogyha ennek a megváltoztatása egy kétharmados törvénybe való belenyúlást jelente ne, és a ma is, itt ebben a törvényjavaslatban elmondottakat is figyelembe véve valószínűleg nem lenne meg a megfelelő támogatottság ahhoz, hogy ezt az alanyi jogosultságot megszüntessük. De ily módon ez egy olyan öszvérmegoldás, amelyik semmiféleképpen ne m jelent megnyugtató állapotot, mert így teljesen eljelentéktelenedik az önkormányzatoknak a céltámogatásra való alanyi jogosultsága. Ez a mostani törvényjavaslat is jelzi azt - amire már Schiffer János képviselőtársam is utalt , hogy teljességgel ellehet etlenülhet a költségvetés, és a költségvetés ellehetetlenülése által a Kormány, a mindenkori Kormányok az önkormányzatok előtt, illetve maguk az önkormányzatok is abszolút lehetetlen helyzetbe kerülhetnek. Hisz mi a mostani helyzet? Ahogy ezt már hallottuk , körülbelül 48 milliárd forint erejéig nyújtanak be az önkormányzatok céltámogatási igényt. Ehhez képest az az összeg, amelyik rendelkezésre áll 1993ban, amiről dönteni tudunk, 8 milliárd forint hozzávetőlegesen. Tehát azt lehet mondani, hogy az igények öthatod részét, több mint 80%át nem tudja ma döntésével a Parlament kielégíteni. Az egy viszonylagos döntés csak, hogy elismerjük a jogosultságát ezeknek az önkormányzatoknak, és a kvázi céltámogatási ígérvényt, amit ők kapnak; és csak a '94es költségvet és az, amelyik fedezetet jelent majd erre a 40 milliárd forintra. De kérdezem én, hogy honnan tudjuk azt, hogy az 1994es, '95ös vagy '96os költségvetésben lesz ezekre az igényekre fedezet? Nem arról van tehát szó, hogy ahogy a tavalyi döntést az 1993as költségvetés terhére ki lehetett elégíteni, hisz 2,2 milliárd forintról volt szó; itt 40 milliárd forintról van szó, ellehetetlenülhet az egész rendszernek a működtetése, ellehetetlenülhetnek az önkormányzatok, és ellehetetlenülhet a Kormány, nem biztos, hogy ez a Kormány, hanem bármilyen következő Kormány. Abba a lehetetlen helyzetbe kerülhet, hogy nem tud már korábban meghozott költségvetési vonatkozású döntéseknek eleget tenni, nem tud adott esetben, céltámogatási ígérvény esetében sem megfelelő céltámo gatási összegeket folyósítani az önkormányzatoknak.
