Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 30. kedd, a tavaszi ülésszak 18. napja - A helyi önkormányzatok folyamatban lévő címzett- és céltámogatásáról, továbbá a támogatási célok 1993. évi rangsorolásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - WEKLER FERENC, DR. (SZDSZ)
1342 Áttérve a benyújtott törvényjavaslatra, itt az előbb Józsa Fábián úr expozéjából hallhattuk, hogy mennyi pénzhez jutnak az önkormányzatok, milyen jó lesz nekik, hogy megkapják eze ket a pénzeket, és milyen csodálatos fejlesztéseket lehet ezekből a pénzekből helyben elindítani. Ez mind igaz, a gond csak az, hogy ezeket a pénzeket már régen, hónapokkal ezelőtt ki kellett volna osztani. Amit Fekete úr mondott - az időpont pontosítása , az nem pontosítás volt, hanem egyszerűen a Kormány nem hozta meg azt a rendeletet, amelynek alapján az önkormányzatok pályázataikat benyújthatták volna, ezért kényszerűségből kellett módosítani a benyújtási határidőt. Azt is tudjuk, hogy az elmúlt nyáron már egyszer felmérték az igényeiket, amelyeket akkor igénybejelentésként tekintettek, azután visszavonták és felmérésnek tekintették. Ebből kiderült, hogy ugyanúgy, ahogy Fekete képviselőtársam idézte, az igény nem 8 milliárd forint, mint amennyi rendelke zésre áll, hanem 48 milliárd forint országos szinten, ami azt jelenti, hogy az önkormányzati törvény paragrafusainak az Országgyűlés, illetve a költségvetés ismételten nem fog tudni eleget tenni, mert az önkormányzati törvény azt mondja, hogy a jogos igény eket ki kell elégíteni. Én azt gondolom, hogy nem az a megoldás, amit Józsa Fábián úr az előbb elmondott, hogy az igényeket begyűjtjük, és majd '94ben, utána '95ben meg nem tudom mikor kielégítjük őket, hanem az lenne a megoldás, amit szintén javasoltunk korábban, hogy elégítsük ki az igényeket most, '93ban, mert az ígérvényekkel az önkormányzatok nem sokra mennek. Azt is hozzátenném még ehhez, hogy bár 2%os Fekete képviselőtársam szerint a növekedés a tavalyihoz képest, ebbe bele kellene számítani az i nflációt és az áremelkedést, és akkor kiderül, hogy nem növekedésről van szó, hanem lényeges csökkenésről a tavalyi évhez képest az idei évben. Összegzésként tehát azt kell mondanom, hogy az idei induló beruházásokra 8 milliárd forint körüli öszszeg áll re ndelkezésre, amiből az következik, hogy a 48 milliárd forint igénynek a döntő többségét, 40 milliárd forintot el kell halasztani vagy el kell utasítani, és könnyen következtetni lehet arra, hogy ez helyben milyen feszültségeket jelent infrastruktúrafejlesz tésben, munkaerő, foglalkoztatáspolitikában, szociális kérdésekben és egyéb területeken. De induljunk ki a tényekből, és hogyha megnézzük ezt a beterjesztett törvényjavaslatot, akkor néhány más meglepő tényt is felfedezhetünk benne, amiről sem az előterje sztő, sem az MDF vezérszónoka nem szólt. S megmondom őszintén, hogy számomra is elég kényelmetlen azokról a negatívumokról beszélni, amelyek ebben a törvényjavaslatban fellelhetők, ugyanis adott települések kárára kell most beszélnem, és kell felhívnom a P arlament figyelmét arra, hogy a beterjesztett céltámogatási törvény nem felel meg a korábban, a Parlament többsége által elfogadott céltámogatási törvénynek, és nem felel meg annak az elvnek, hogy a céltámogatás jár, és nem azoknak jár, akik lobbyzni tudna k, nem azoknak jár, akik a Kormányhoz közel állnak, hanem minden településnek jár, amelyik le tudja tenni a saját forrását, és amelyik azt a célt valósítja meg, amit céltámogatással támogatni akarunk. Ennek a törvénynek a második paragrafusában, ami a címz ett támogatásokkal foglalkozik, találhatunk három kistelepülést, ahol címzett támogatás formájában kívánja a kormányzat a helyi általános iskola építését befejezni. A címzett támogatásoknak a lényege korábban az volt, és azt gondoltam, a jövőben is az lesz , hogy olyan körzeti feladatokat ellátó intézmények rekonstrukcióját, építését támogatjuk központi pénzekkel, amelyet az adott település önkormányzata önerőből képtelen ellátni. Ez elsősorban a kisvárosi kórházakat, középiskolákat, szociális létesítményeke t jelenti, ami nemcsak a város lakosságának a céljait szolgálja, hanem a környező települések lakossága is igénybe veheti. Ezzel szemben ez a három iskola kimondottan kistelepülések iskolaépítését és a kistelepülés lakosságát szolgálja, amelyek véleményem szerint nem a címzett támogatások körébe, hanem a céltámogatások körébe illeszthetők. Természetesen nem kívánom megkérdőjelezni azt, hogy ez a három település - Nógrád megyei kis falvakról van szó - nem indokoltan kapja vagy kapná ezt a támogatást. Biztos vagyok benne, hogy ezeken a településeken óriási gond az, hogy az iskolaépítést nem tudták befejezni. De abban is biztos vagyok, és nagyon határozott a véleményem, hogy az
