Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 29. hétfő, a tavaszi ülésszak 17. napja - A kárpótlásijegy-ígérvényről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
1330 A kárpótlásijegyígérvényről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (Dornbach Alajos) : Soron k övetkezik ez esetben a kárpótlásijegyígérvényről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása. Az előterjesztést 9055ös számon kapták kézhez. Kérdezem, kíváne valaki még az általános vitában felszólalni. Igen. Lakos László képviselő úr a Magyar Szocialista Párttól. Felszólaló: Dr. Lakos László (MSZP) LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! Glattfelder képviselőtársam törvényjavaslatában jogos ígényt tárt a Parlament elé. Tulajdonképpen miről van szó? Két folyam at zajlik, és abban az esetben, ha önök Glattfelder képviselőtársam törvényjavaslatát nem fogadják el, ez a két folyamat elmegy egymás mellett, mint két vonat vagy mint két hajó. A kárpótlási törvényben a következő került beiktatásra. A szövetkezeti tulajd onban volt földet vételi jog alapján el kell adnia a szövetkezetnek, vételárként kárpótlási jegyet kap, amelyért a kárpótlási törvényben, a privatizációs törvényben, a szövetkezeti átmeneti törvényben megfogalmazottak szerint külön támogatással állami vagy ont, természetszerűleg elsősorban élelmiszeripari vállalatok vagyonát vásárolhatja meg. Ezzel szemben mi a kialakult helyzet? A szövetkezeti föld eladása késik, a szövetkezetek a kárpótlási jegyet nem kapják meg, az élelmiszeripari üzemek a feldolgozó üz emek egész sorát adják el, szakértők megállapítása szerint is a legjobbakat, megmaradnak a nehezen működtethetők, a tőkehiányosok, az, amelyik már másoknak nem kell. A beterjesztett törvényjavaslat ezt az elkerülést próbálja megakadályozni azzal, hogy kárp ótlásijegyígérvényt javasol azoknak a nagyüzemeknek a számára, amelyek végeredményben, ha nem húzódik túlzottan sokáig a kárpótlási törvény végrehajtása, ezeket a kárpótlási jegyeket rövid időn belül megkapják. Több vélemény, több ellenvélemény elhangzott a vita során a kárpótlásijegyígérvény ellen. Egyrészt a kárpótlásijegyígérvény technikájára vonatkozó ellenvélemények, másrészt a kárpótlásijegyígérvény lényegére vonatkozóan. Az egyik csoport, ezek közül a vélemények közül - Zsiros képviselő úr fő tám ogatásával - azt mondta, hogy a szövetkezetek nem akarják, nem kérik, nincs szükségük ezekre a kárpótlási jegyekre. Ez természetesen nem felel meg a nagyüzemek jogos igényeinek, hiszen a legtermészetesebb dolog az, hogy a földért kapott kárpótlási jegyeket elsősorban a mezőgazdasági termeléshez közvetlenül kapcsolódó feldolgozó kereskedelmi, állami vállalatok megszerzésére kívánják felhasználni. Elhangzottak olyan javaslatok, amelyek szerint nem indokolt a szövetkezeteknek kárpótlásijegyígérvényt adni, his zen a kárpótlásra jogosultak sem kaptak ilyen ígérvényt. (20.00) A kárpótlási jogosultak elé pedig nem helyezhetik a szövetkezeti közös tulajdont - itt erről szó sincs. A mezőgazdasági nagyüzemekné l pontosan lehet tudni, hogy mekkora földterületet jelöltek ki, és jogerősen mekkora földterületek kerültek a kárpótlási földalapokba. Nyugodtan mondhatjuk tehát, hogy ennek az ígérvénynek van fedezete, van mögötte a megyei kárrendezési hivatalok által kij elölt földterület. Tehát ez a jegyígérvény nem megalapozatlan, nem alaptalan, hanem egy valóságos és létező földtulajdon áll mögötte. Igaz az, hogy a kárpótlásra jogosultak ilyen ígérvényt nem kaptak. Meg kell mondani, hogy az ő esetükben sajnos, nem ilyen egyértelmű a helyzet, hiszen a kárpótlási igényüket nagyon sok esetben
