Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 29. hétfő, a tavaszi ülésszak 17. napja - A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (9418-as szám) általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos):
1316 Én megértem azt a nyomást, ami a hivata l részéről a miniszter úrra vagy a minisztériumra hárul. Ugyanis én nem szeretnék senkit megbántani, de én pontosan tudom, nem országosan, csak a magam választókörzetében és környezetében, hogy hogy néz ki az, hogy természetvédelmi terület. Először is ezek et a réteket, kaszálókat idáig a nagyüzem kaszálta gépekkel, és eszébe sem volt az, hogy ott fácánfészek vagy éppen fürjtojás van. Egy kicsit se törődött azzal. A magántulajdonos most fog vele törődni, mert számára a természeti érték valóságos értéket jele nt. Azt is tudom, hogy nem az állam a legjobb gazda. És itt nem arról van most szó, hogy védjük a környezetet vagy ne védjük, hanem két környezetvédelmi szemlélet csap össze. Az egyik a környezetvédelmi bizottság és a miniszter úr által képviselt szemlélet , amelyik azt mondja, hogy az állam a jó gazda, az tudja legjobban védeni a környezetet. Én, Szabó Lajos képviselő azt mondom, és Kánya Gábor képviselőtársammal együtt azt mondjuk, hogy bizony, sajnos, ilyen módon, ahol az állam védi kizárólag a természete t, ott szemétlerakó hellyé válnak a környezetvédelmi területek vagy hitbizománnyá, a hivatali vezetők hitbizományává. És kérem, ez egy valóságos dolog, élő dolog. Ezt mi nem szeretnénk tovább így fenntartani. A problémát az vetette föl, hogy a kárpótlási t örvény végrehajtása során a környezetvédelmi hivatalok valami olyan fantasztikus kapzsiságról tettek tanúbizonyságot, hogy szerették volna maguk alá gyűrni a fél Magyarországot. Indokolatlanul! Mert hisz tessék elhinni, hogy az erdősávokban sem lenne az or szágutak mentén szemét, ha gazdája lenne annak az erdősávnak; a természetvédelmi területekről a Tiszaszélen nem vágnák ki a védett fákat, mert a hivatalnak az volna a feladata, hogy ellenőrizze a tulajdonost, hogy betartjae a környezetvédelmi törvényt, n em pedig az, hogy hitbizományként használjon egyegy területet, amit így vagy úgy lehet hasznosítani. Most tulajdonképpen arról van itt szó, nem másról, hogy a hivatal ingyen szeretné a saját hivatali hatalmát erősíteni és gyarapítani az állampolgár rovásá ra. Ebben mi, kisgazdák nem tudunk egyetérteni. Azért nem, mert mi úgy gondoljuk, hogy mi jobban védjük azzal a szemlélettel a természetet, mint ahogy az állam mint tulajdonos védeni tudja. Az államnak az a kizárólagos feladata, hogy tartassa be az Országg yűlés által hozott törvényeket. Ez legyen a hivatalnak a feladata, ne pedig az, hogy államosítani akar az állampolgár rovására, és hitbizománnyá akarja tenni azokat a területeket. Én nagyon kérném a Környezetvédelmi Minisztériumot, a környezetvédelmi bizot tságot, hogy ilyen módon is gondolja át. Én őszintén megmondom, számomra nagyon fájó érzés volt, amikor Kohl kancellárra és más, általam nagyon nagyra becsült urakra hivatkoztak. Kérem, nem Kohl kancellárral kell ebben a kérdésben megegyezni, hanem a magya r paraszttal kell ebben a kérdésben megegyezni. (Taps a jobb oldalon.) Azzal jussunk egyezségre, és tessék elhinni nekem, hogy ehhez nincs szükség erre a 19. §ra. Egyébként ezt az általam nagyra becsült miniszter úr maga mondta, hog y nincs probléma. A problémák párbeszéddel megoldhatók, egyezségre lehet jutni. Nem olyan ember ám a magyar paraszt, hogy ne lehetne vele egyezségre jutni, ha téeszvezető, ha magángazdálkodó. Tudják azok, hogy mit jelent a környezet, és hogyha az állam fel teszi nekik a kérdést, hogy te kárpótlásra jogosult, vagy te, részaránytulajdonos, itt van ez a terület, de itt ám csak ilyen és ilyen feltételek mellett veheted birtokba vagy tulajdonba ezt a területet, vállalode ezt a feltételt, vagy nem vállalod, az n agyon hamar fel fogja azt mérni, egy pillanat alatt, hogy vállalja, vagy nem vállalja, és ha megkérdeztük a magyar parasztot, utána jöjjön oda az állam, és mondja azt, hogyha ez az ember nem vállalja ezeket a feltételeket, akkor hogy tudom én, állam a társ adalmi érdeket érvényre juttatni. Mi, kisgazdák feltétlenül ilyen szempontból kezeljük ezt a kérdést, annál is inkább, mert nagyon sok helyen megfelelő csereterület sincsen, és a Környezetvédelmi Hivatal bizony egy kicsit se szemérmesen, hanem nagyon szemé rmetlenül tette rá a kezét olyan területekre, amelyeket már korábban is említettem, idáig bizony nagyon gátlástalanul gépekkel munkáltak, hasigatták traktorokkal; na, nem akarom ezt a részét tovább ragozni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Dor nbach Alajos) :
