Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 29. hétfő, a tavaszi ülésszak 17. napja - A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (9418-as szám) általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - ZSIROS GÉZA, DR. (FKgP)
1311 megoldani és tényleg nagyon speciális szabályokkal, akkor igen, olyan módosításra van szükség, ami generál, tehát az egész törvényhelyre vonatkozik. Ellenkező esetben én azt hiszem, hogy semmi másra nincs szükség, mint arra a kis részt képviselő területre találni speciális megoldást. (18.30) Én arra kérem képviselőtársaimat, hogy nagyon gondolják meg, amikor erről a törvényhelyről szavazunk, mert én nem hiszem, hogy valaki is itt a Házban komolyan gon dolja, hogy az a tulajdonos, aki 40 évvel ezelőtt gazdálkodott a földön, és, mondjuk, kézzel kaszálta a lucernát vagy ma modern gépekkel kaszál, mondjuk, egy fácán, fogoly és nyúl esetében, ugyanazt a természetvédelmi feladatot látja el, mint negyven évvel ezelőtt. Tehát nem igaz teljesen azoknak a véleménye, akik úgy érvelnek, hogy a tulajdonos bizony tudja, hogy hogy kell a természetet védeni. Persze hogy tudja, különösebb kárt nem tesz benne, hiszen nem az a célja, a természetben él, csak én azt gondolom , hogy bizonyos természetvédelmi feladatokat nagyüzem vagy nagygazdaság szintjén, farmgazdaság szintjén gépesített gazdálkodás esetén már nem lehet megvalósítani. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Zsiros Géz a független kisgazdapárti képviselő. Felszólaló: Dr. Zsiros Géza (FKgP) ZSIROS GÉZA, DR. (FKgP) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Elöljáróban annyit, hogy a mezőgazdasági bizottság ülésén második olvasatban volt már a környezetvédelmi bizottság indítvá nya. Én a bizottsági vita kapcsán és azóta sem nyilatkoztam meg, hogy mi a véleményem erről az elképzelésről, amit a környezetvédelmi bizottság benyújtott. Okom volt ezt tenni, mert órákon keresztül ment a vita, nem személyeskedő módon, hanem szakmai érvek hangzottak el. Mindezt viszont levezényelni nem volt egyszerű. Valamit be kell vallanom: nem a mezőgazdasági bizottság tagjai voltak azok, akik elsősorban indulatosságukról tettek volna tanúbizonyságot a vita folyamatában. Másfelő l, ahogy Kis Zoltán, a mezőgazdasági bizottság alelnöke a bizottsági vita során, most itt a Parlamentben Balás István, az alkotmányügyi bizottság alelnöke elmondta az érveit, a két ember véleménye egymástól függetlenül teljesen egybehangzó volt, pedig más politikai pártnak a tagjai. Tehát szakmailag bizonyították be jogi megközelítésből, hogy az, amit a környezetvédelmi bizottság benyújtott - az elsőt visszavonta , ez a második alkalommal benyújtott elképzelés is több sebből vérzik. Nem értem az egészet. M iért nem vették a fáradságot, konzultálhattak volna különböző jogi szakértőkkel, az Igazságügyi Minisztérium megfelelő szakembereivel, hogy ne legyen ilyen probléma. Ha egy bizottsági indítványt benyújtanak, annak teljes körűen "ülnie" kell. Nem szabad meg engedni, hogy egy bizottságot bárki jogilag így a helyére tegyen a mezőgazdasági bizottság ülésén és itt a Parlamentben. A másik oldalról. Miután itt az előttem szóló FIDESZes képviselőtársam aggódot a nyulakért és más állatokért, hadd mondjam el, hogy a saját földterületem szántóján három hektáronként van egy nyúl. Nem tudom, monde ez valamit - ha vannak itt vadászok, tudják, ez mit jelent. Tehát ez a szaporulat nem feltétlenül rossz. És hogy hogy nem, nincs gond. (Közbeszólások balról.) Nem tartozom a v adászok közé, tehát kellő aggodalomra, legalábbis velem kapcsolatban nincs ok. (Nagy Ferenc József: Ami késik, nem múlik.) Mondja Nagy Ferenc képviselőtársam: ami késik, nem múlik. Másfelől - és most a szakmáról. A szakmai, a mezőgazdasági részét. Képvisel őtársaim! A mezőgazdasági bizottság tagjai közül - pártállástól függetlenül - egyetlenegy nem volt, aki a környezetvédelmi bizottsági indítvány mellett szavazott volna. Ez az egyik tény. (Közbeszólás balról: A Mészáros Béla!) A Mészáros Béla sem.
