Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 29. hétfő, a tavaszi ülésszak 17. napja - Határozathozatal a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (5338-as szám) részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (8989-es szám) részletes vitára bocsátásáról - A Magyar Vöröskeresztről szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - KOVÁCS PÁL, DR. (MSZP)
1293 Nagyon fontos az is, hogy ennek a sze rvezetnek a léte, legalábbis nemzetközi viszonylatban, de nemzeti viszonylatban is az úgynevezett humanitárius jogokra épül. Itt felsorolták már az imént azt, hogy a Nemzetközi Vöröskeresztnek milyen alapelvei vannak, a hét alapelvet, amelyet a nemzeti tár saságok is magukéinak vallanak. Ezeken túlmenően is olyan nemzetközi megállapodásokra épül a szervezet, amelyek neki különleges státust adnak. Tisztelt Ház! Az országok nagy többségében törvények szabályozzák a Vöröskereszt működését, különösen pedig a Vör öskereszt és az állam viszonyát. Már csak ezért is illő, hogy Magyarországon ez megtörténjék. Különösen fontos az, hogy az Európai Közösség államaiban e tekintetben is elindult az úgynevezett harmonizációs folyamat, amely azt próbálja elérni, hogy ezt a sz ervezetet szabályozó nemzeti törvények és ezáltal a szervezet működése és státusa is minél inkább közeledjék egymáshoz a közösség országaiban. Számunkra a törvényben néhány probléma adódik még akkor is, hogyha alapvetően az irányultságát el tudjuk fogadni. Ezek között az elsőt már említettem, és ez az, hogy nem mondja ki tételesen, bár implicite benne van a törvényben, hogy ez egy különleges státusú szervezet. Én nem akarok ennek a különleges státusnak minden momentumán végigmenni, csak azt említeném meg, a mire már utaltam, hogy olyan feladatokat lát el, amelyeket valakinek a társadalomban el kell látni, s úgy tűnik, hogy eddig ezt a Vöröskereszt tudta a legjobban megoldani. Az igazán nagy problémát számunkra az jelenti, hogy nem tisztázza kellően a törvény az állam és a Vöröskereszt közti anyagi viszonyokat. A Vöröskereszt költségvetése az utóbbi esztendőkben úgy alakult, hogy 260 millió forintos állami támogatást kaptak '92ben, és 560 millió volt a saját bevételük, 560 millió fölött valamivel. Ez a saját b evétel néhány összetevőből áll össze. Ezek közül a legfontosabbak az adományok, amelyek pénzbeliek, természetbeliek, szolgáltatások, illetve van a Vöröskeresztnek valamilyen vállalkozáshoz közelálló, kvázi vállalkozási, szociális vállalkozási tevékenysége is. Ezekből jön össze a saját bevétel. Itt arról van szó, hogy a Vöröskereszt igen sok olyan természetbeli adományt kap, amelyre az általa támogatottaknak nem úgy van szükségük, ahogyan azt az adományozó a Vöröskereszthez eljuttatja. Ezért ezt az adományt valamilyen módon át kell alakítani. Ezt a Vöröskereszt úgy teszi meg, hogy a megkapott - például a megkapott - ruhákat eladja viszonylag olcsón, igen kis felárral adja el, és a befolyt pénzből nyújtja a szolgáltatásait, tartja el a szolgálatait. Ha ezeket a tevékenységeket nem tesszük szabaddá, hanem terheljük adóval, illetve illetékkel, akkor természetszerű, hogy az ellátandó - mindenképpen ellátandó - szociális feladatokat megnehezítjük. (16.50) Arról van tehát szó, hogy az állam ilyen direkt módon, hogy költségvetési támogatás, és indirekt módon, olyan módon, hogy kedvezményeket ad a Vöröskeresztnek, tudja a szervezetnek a működését támogatni. A Vöröskereszt emberei végeztek egy becslést: milyen lenne a törvény hatása akkor, hogyha nem kapná meg az 55ös törvényerejű rendeletben meglévő adó- és illetékmentességet, milyen lenne a gazdálkodása, segítségnyújtásra való hatása. Azt találták, hogy amíg most az adományokból befolyó összegeknek 90%át tudják szociális támogatásra biztosítani, ha a törvény nem ad k edvezményeket, akkor ez lecsökken 42%ra. Mi ezért azt mondjuk, tisztelt Ház, hogy legalább az eddigi kedvezményeit kapja meg a Vöröskereszt. Jó lenne - most már egy kicsit a törvénytől függetlenül mondom , hogyha ezen túl a Vöröskereszt, ha már megszület ik ez a törvény, szabályozná a kapcsolatait a helyi önkormányzatokkal is. Ez a kapcsolat szintén sokrétű, és amint mondom, nem törvényi szabályozás kell hozzá. De megjelenik olyan momentumokban ez a kapcsolat, hogy például a GyőrMosonSopron megyei szerve zet a tavalyi esztendőben 200000 forint bérleti díjat fizetett ki,
