Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 23. kedd, a tavaszi ülésszak 16. napja - Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában 1950. november 4-én kelt egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat vitája - ELNÖK (Vörös Vince): - CSAPODY MIKLÓS, DR. (MDF)
1226 társadalmi származás, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés szerinti vagy egyéb he lyzet alapján történő megkülönböztetés nélkül kell biztosítani." Ezek az elvek és szép jogok azonban nem érnének semmit, ha az egyezmény nem gondoskodott volna ezeknek megtartatásáról és biztosításáról. Ezt szolgálja a 19. cikk, amely azt mondja, hogy "A m agas szerződő felek a jelen egyezményben vállalt kötelezettségek tiszteletben tartásának biztosítása céljából létrehozzák az Emberi Jogok Európai Bizottságát és az Emberi Jogok Európai Bíróságát." (16.40) Miért mondtam én most ezt el? Azért, mert ennek is aktualitása van. Az Emberi Jogok Bíróságában már kezdettől fogva - tehát három éve - működik magyar bíró, akit az Európa Tanács parlamenti közgyűlése választott meg. Most örömmel emlékezhetünk meg arról, hogy mód nyílt arra is, hogy az előeljárást - kvázi az előeljárást előkészítő eljárást - lehetővé tevő bizottság munkájába is küldhetünk magyar tagot, akinek a kiválasztása, személyi kiválasztása éppen most vált aktuálissá, most van éppen folyamatban. A különbség a választás szempontjából is annyiban fennál l, hogy ezt a személyt már nem a parlamenti közgyűlés fogja megválasztani, hanem a miniszterek tanácsa - amelyik a legfőbb döntő szerve az Európa Tanácsnak - fogja kijelölni. Mint fontos és jelentős aktualitást kell még megemlítenem, hogy sikerült - tevéke ny magyar közreműködéssel - az Európa Tanács utolsó parlamenti közgyűlésén egy kiegészítő jegyzőkönyvet elfogadtatni a nemzetiségek és nemzeti kisebbségek védelméről, amelyik kiegészítő jegyzőkönyv - amennyiben a miniszterek tanácsa is el fogja fogadni - e nnek az egyezménynek szerves részét fogja képezni. Köszönöm szépen. (Kis taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Megadom a szót dr. Csapody Miklós képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. Felszólaló: Dr. Csapody Miklós (MDF) CSAPODY MIKLÓS, DR. (MDF) Köszön öm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja nevében kértem szót. Az új magyar törvényhozás, működésének kezdetétől, a nemzeti függetlenség, a demokratikus jogállamiság, az európai normák és politikai elv ek, a nemzetközileg általánosan elfogadott jogelvek és joggyakorlat követelményeinek legmesszemenőbb figyelembevételével végzi munkáját - alkotja a törvényt. De alkotjuk a törvényt akkor is, ha éppen - mint a szóban forgó törvényjavaslat esetében is - nem szakmai és politikai viták nyomán kialakult koncepciót fogadunk el, majd annak nyomán a kész törvényszöveget szentesítjük, hanem hozzájárulunk ahhoz, hogy a Kormány nemzetközi egyezményt hirdessen ki, egy olyan egyezményt, amelynek elismerését, a hozzá val ó magyar csatlakozást a Magyar Köztársaság eminens érdekei, nemzetközi tekintélye felfogásunk szerint magától értetődően szükségessé teszi. Ebben az esetben tehát nemzetközi megállapodás válik a magyar törvények szerves részévé. Az előttünk fekvő törvényja vaslat - amint arra már államtitkár úr is és más képviselőtársaim is utaltak - az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelméről szóló, Rómában 1950ben kelt egyezmény és a hozzá tartozó kiegészítő jegyzőkönyvekben foglaltak kihirdetéséről szól, mel yet a Magyar Országgyűlés a maga 57/1992. október 15én kelt határozatával már megerősített, felhatalmazva egyidejűleg a Kormányt arra is, hogy a megerősítésről szóló okiratot az Európa Tanács főtitkáránál letétbe helyezze. Az 1992. november 5én megtörtént letétbe helyezéssel egy időben Magyarország arról is nyilatkozott, hogy elismeri az európai emberi jogi bizottság illetékességét, természetes személyek, nem kormányzati szervek és egyének csoportjait illetően is, valamint arról is nyilatkozott, hogy az
