Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 22. hétfő, a tavaszi ülésszak 15. napja - A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (9418-as szám) általános vitája - SZELECZKY ZOLTÁN, DR. a napirendi pont előadója:
1150 Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról rendelkező törv ényjavaslat általános vitája. Az előterjesztést 9418as számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Szeleczky Zoltán képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának. Dr. Szeleczky Zoltán, a környezetvédelmi bizottság tagja, a napirendi pont előadój a SZELECZKY ZOLTÁN, DR. a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Gyakran emlegetjük, hogy milyen nagyszámú törvényt alkottunk adott idő alatt. Nem büszkélkedésből mondjuk ezt, az ismert körülmények kényszerítenek minket erre a munkatempóra. Az így alkotott törvényeink nagy része nyilván nem fog a tankönyvekben szerepelni mint a tökéletesen kidolgozott paragrafusok illusztrációja. A szorító idő a cizellálást nem teszi lehetővé. Ennek ellenére voltak olyan döntéseink, amelyekre igenis büszkék lehetünk, mert példaértékűek nemcsak a volt, szocialistának nevezett régióban, de egész Európa szintjén is. Egyike ezeknek, amikor felismertük, hogy a tulajdonviszonyok rendezésénél történelem kínálta lehetőség, hogy nemzeti parkjainkat, fo kozottan védett területeinket, nemzetközi egyezmény hatálya alá eső védett területeinket, nemzetközi védett gyepjeinket, vizes területeinket mint nemzeti értékeket a magyar állam tulajdonába, a természetvédelmi szervek kezelésébe kell adni. Ennek a döntésü nknek nemzetközi visszhangja volt. Az elismerő vélemények közül szemléltetésként most csak egyet említek. A European Natural Heritage Found, Európai Temészeti Örökség Alap alelnökének leveléből idézek, melyet a német követünkhöz, rajta keresztül a magyar K ormányhoz intézett. Idézem: "A European Natural Heritage Found elismerését fejezi ki a magyar Kormánynak és a magyar Parlamentnek ezért a tövényért. Magyarország ezzel a törvénnyel olyan előrelátó természetvédelmi politikát folytat, amit remélhetőleg más o rszágok is átvesznek. Az egykori keleti blokk más államainak is ajánlani akarjuk, hogy vegyék át ebből a tövényből a természetvédelemre vonatkozó lényeges rendelkezéseket." Idáig az idézet. Egy másik, Kohl kancellárhoz intézett levelében az alelnök ismét M agyarországot említi mint példát: hogyan kell a privatizációkor a nemzeti parkok sorsát kezelni. Az IUCN, a svájci központú Természet és Természetes Erőforrások Megőrzésének Nemzetközi Egyesülete külön tanulmányt kíván írni Magyarország példaértékű viselke déséről a középeurópai államok számára. Most, amikor a bősi erőművel előállt környezeti katasztrófa megelőzéséért az Európa Tanácshoz és az ENSZ tagállamaihoz fordulunk segítségért, támogatásért, az ország megítélésénél azt veszik majd figyelembe, milyen környezetvédelmi, természetvédelmi politikát folytat hazánk. Nos, ezt az európai szintű döntésünket sikerült a földrendező bizottságokkal foglalkozó törvényünkbe csomagolt módosító javaslattal megsemmisítenünk december 30án. A módosító indítvány elfogadta tásának módjára érdemes most itt egy kis időt fordítanunk, mert a jövőbeni törvényalkotó munkára nézve tanulságos lehet, ami itt megesett. Előttünk volt egy törvény, mely tizenöt oldalon át a termőföld tulajdoni viszonyainak átalakítását segítő földrendező bizottságok felállításáról, hatásköréről rendelkezett. Nagy szükség volt erre a törvényre, ezzel nincs is gond. Ehhez azonban egy beterjesztett módosítás indoklást nem igénylő záróintézkedésének utolsó soraiba - nem tudok más szót használni - a beterjeszt ők becsempészték a következő mondatot: "Az átmeneti törvény 19. §a hatályát veszti." A szövetkezeti átmeneti törvény 19. §áról van szó, mely rendelkezik a nemzeti parkjaink és kiemelten védett természeti területeink állami tulajdonba vételéről és ezzel k apcsolatos kártalanításról. Senki sem figyelt fel erre a mondatra, az illetékes szakbizottság, a környezetvédelmi bizottság nem vitatta meg a javaslatot, de nem tudott róla a Környezetvédelmi Minisztérium illetékes intézménye, az Országos Természetvédelmi Hivatal sem. Mindenki akkor eszmélt fel, amikor a törvényt már elfogadta a Parlament.
