Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 22. hétfő, a tavaszi ülésszak 15. napja - A központi ifjúsági alapról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos):
1129 A szerencsejáték és a más, kifejezetten ifjúsági felhasználást nem célzó alapokat nem tekintve két, ifjúsági ügyeket támogató állami forma van: az egyik a társadalmi szervezetek költségvetési támogatása, a másik az ifjúsági ala p. Ezért módosító indítványaink célja az volt, hogy legyen munkamegosztás a két forma között: a központi ifjúsági alap inkább az ügyeket, az ifjúságért és a gyermekkorosztályért végzett tevékenységet támogassa, s ne működési költségek forrása legyen. Másod sorban: a célok minden területen legyenek elérhetők, az alap legyen hozzáférhető az ifjúsági korosztályok mellett a gyermekek számára is. Javasoltuk még, hogy a felhasználás bővüljön ki a gyermekeket és az ifjúságot érintő ügyek, kérdések tudományos kutatá sára is. Ennek hazai oka, s ezt a kormánypárti tisztviselők is kimondják, hogy nincs hiteles képünk a korosztály helyzetéről, így nyilván a problémáikat kezelő hatékony stratégia sem jöhet létre. Állami szerepvállalás hiányában a még csak alig kiépült alap ítványi nonprofit szférára hagyni az ifjúságot és gyermekeket érintő korosztályok kutatását szintén nem lehet. Ha az alap felvállalja a korosztályt érintő kutatások támogatását, úgy az Európa tanácsi ifjúsági együttműködést is elősegíti, hiszen az Európa T anács ifjúsággal foglalkozó központi, valamint kormányközi szervei a közelmúltban döntötték el egy, a kutatási és dokumentációs tevékenységet elősegítő szolgáltatás megindítását. Tisztelt Ház! Kulcskérdés - ahogy már eddig is elhangzott - az alap működéséb en az előbb említett felhasználási célokon túl a forrásproblémák mellett a döntés, az alapról való rendelkezés módja. Mi azt javasoltuk, hogy bizottság döntsön az általa kiírt nyilvános pályázatokról. A bizottság három csoportból: kormányzati oldal, ifjúsá gi és gyermekszervezetek, valamint az ifjúsággal, gyermekkorosztállyal foglalkozó szervezetek képviselőiből álljon. Álláspontunk szerint ugyanis ez biztosít az összetétel miatt legtöbb ismeretet az érintett korosztályról, ez biztosít társadalmi ellenőrizhe tőséget a kiválasztott ifjúsági és érte működő szervezetek jelenléte miatt, és ez biztosít megfelelő nyilvánosságot az alap tevékenységére. Előbb ismertetett javaslatunk alapvetően tér el az előterjesztők elgondolásától, de megfelel egy korábbi, e Kormány idejéből származó 1990. évi koncepciónak, a Kormány hároméves ifjúsági programjában leírt ifjúsági érdekegyeztető fórumnak. Magyarán mondhatnánk: minden rendben van, hiszen maga a Kormány akarta, hogy legyen háromoldalú ifjúsági érdekegyeztetés. Hajdu Istv ánné képviselőtársam módosító javaslata is jóhiszeműen ebből indul ki. Csakhogy az a baj, hogy nem jött létre az ifjúsági érdekegyeztető fórum, és most úgy látszik, hogy 1990hez képest a Kormány a háromoldalú ifjúsági érdekegyeztetés koncepcióját már nem tartja. Nem tartja, és ez baj azért is, mert Európa fejlett, általunk elérni kívánt részében az ifjúságpolitika alapelve az érintettek közvetlen részvétele a rájuk vonatkozó döntésekben, s ahogy ezt Horváth képviselőtársam is mondta, az ifjúsági minisztere k bécsi konferenciája előtt éppen erről kell az érintetteknek számot adni most majd április közepén, hogyan érvényesül ez Magyarországon ma, mik a tervei a kormányzati ifjúságpolitikának ebben a kérdésben. Tisztelt Ház! Az alapnak az előterjesztésben leírt működését nem tudjuk támogatni, nem tudjuk elfogadni. Az előbbiekben ismertetett tartalmú módosító indítványok elfogadása esetén változhat az eddig kialakított negatív véleményünk. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem: további képviselőcsoportok kívánnake vezérszónokot állítani. Kovács Gábor képviselő úr következik a Kereszténydemokrata Néppárt részéről. Felszólaló: Kovács Gábor a KDNPképviselőcsoport nevében
