Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 22. hétfő, a tavaszi ülésszak 15. napja - A központi ifjúsági alapról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - HAJDU ISTVÁNNÉ, DR. (FKgP)
1127 Végezetül a javaslatban számos olyan eljárási és ügyrendi kérdés is szerepel, amelyet a tanács ügyrendjében lehetne szabályozni, míg más rendelkezések hiányoznak: például a p ályázati kiírás - hogy csak egyet említsek , vagy a végleges döntések nyilvánosságának biztosítása, a támogatható személyi és szervezeti kör meghatározása, vagy a tanács tagjainak megbízatási időtartama. Összefoglalva: a szabaddemokraták szerint a törvény javaslat ebben a formájában elfogadhatatlan. Nincs garancia a központi ifjúsági alap érdemi működéséhez szükséges keret biztosítására; nincs biztosítva, hogy az érintettek a döntés előkészítésében részt vehessenek. Ez két olyan alapvető probléma, amelyek m iatt fölmerül mondjuk a kérdés is, hogy mi a KIA, de amelyek miatt ezt a törvényjavaslatot nem tudom önöknek elfogadásra ajánlani - csak kísérletet teszek arra, hogy a Kormány a javaslatot vonja vissza, és átdolgozás után nyújtsa be az Országgyűlésnek. Kös zönöm szépen figyelmüket. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Hajdu Istvánné képviselő asszony, a független kisgazdaképviselőcsoport szónoka. Felszólaló: Dr. Hajdu Istvánné a független kisgazdaképviselő csoport nevében HAJDU ISTVÁNNÉ, DR. (FKgP) Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Biztos vagyok benne, mindnyájan nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy a gyermek- és ifjúsági korosztály megtalálja helyét demokratikus társadalmunkban, mégis nehezen tudné k felsorolni az elmúlt időszak alatt hozott olyan döntéseket, amelyek kifejezetten e korosztályok érdekeinek szem előtt tartásával születtek. Szóval: fontose és mennyire fontos nekünk az ifjúság? A kérdést azért is tettem fel magunknak, mert tudom, hogy k épviselőtársaim is - legalább most az egyszer - elgondolkoznak rajta, és hiszem, hogy a központi ifjúsági alap törvényi szabályozásának elfogadásával megtesszük az első lépést az ifjúság felé. A központi ifjúsági alap létrehozása pillanatától a gyermek- és ifjúsági korosztály helyzetének javítását, kezdeményezéseinek felkarolását, a Kormány által felvállalt és a korosztályt érintő feladatok végrehajtását segítő pénzalap. A gyermek- és ifjúsági korosztályra fordított pénzeszközök - hasonlatosan a korosztályi kérdések szakmai széttagoltságához - több forrásból táplálkoznak, és a hozzáférés módja is más és más. A költségvetési törvény szerkezete, a tárcák, szakigazgatási szervek, alapítványok és a civil szervezetek közötti koordináció gyengesége és összehangola tlansága miatt nem világos, nem egyértelmű, hogy az elmúlt években a gyermek- és ifjúsági célokra mennyit és konkrétan mire költöttünk. A pénzeszközök egy része a szaktárcáknál, az államigazgatásban marad, és a szakirányú feladatok végrehajtását finanszíro zza. Másik része szintén többnyire költségvetési forrásból táplálkozik, de olyan, pályázati úton hozzáférhető pénzeszköz, amely a minisztériumok, országos hatáskörű szervek feladatkörébe nem illeszkedő vagy mellérendelt szerepet játszó feladatok megoldását finanszírozza. A több tárcát érintő, a gyermek- és ifjúsági korosztály saját kezdeményezéseit, valamint a támogatására irányuló társadalmi kezdeményezéseket segítő pénzalap működtetésére egyértelműen szükség van. A központi ifjúsági alapban meghatározott felhasználási célok végre figyelembe veszik és kiegészítik a költségvetésből más fejezeteken keresztül, de a gyermek- és ifjúsági korosztályra fordított pályázati pénzek célmeghatározását is. Íly módon az alapból, valamint a más forrásokból táplálkozó pály ázatok koordinálásával megteremtődik annak a lehetősége, hogy a gyermek- és ifjúsági korosztály körében megjelenő bármely probléma megoldásához pénzügyi hátteret biztosítsunk. E feladat elvégzésére az alap kezelőjét alkalmasnak tartom. A központi ifjúsági alap megléte és további fenntartása számomra a Kormány ifjúságpolitikai szerepvállalását tükrözi. Nem megkérdőjelezve tehát az alap szükségességét, és azt is tudva, hogy az alap funkciója kiegészítő jellegű, felteszem a kérdést, hogy a költségvetési törvén yben elfogadott 100 millió forint - figyelembe véve a kiegészítő forrásokat is - elegendő lesze a meghatározott célok
