Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 22. hétfő, a tavaszi ülésszak 15. napja - Az ülés megnyitása - Napirend előtt - BALÁS ISTVÁN, DR. a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság alelnöke: - ELNÖK (Szabad György): - ELNÖK (Szabad György):
1098 Megadom a szót Balás Istvánnak, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság alelnökéne k. Felszólaló: Dr. Balás István, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság alelnöke BALÁS ISTVÁN, DR. a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság alelnöke: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtá rsak! Miután elnök úr a lényeget ismertette, ezért csak röviden kívánom jelezni a bizottsági állásfoglalást: Az Országgyűlés mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága a Pest megyei területi választási bizottság iratai és annak előiratai alapján dr. Bognár László jelölését szabályosnak ítéli meg, ezért javasolja a Háznak, hogy igazolja dr. Bognár László mandátumát. Köszönöm. (Taps.) Határozathozatal ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Indítványozom tehát az Országgyűlé snek, hogy igazolja Bognár László képviselői mandátumát. Határozathozatal következik. Most kérem szavazatukat! (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés 229 szavazattal, 5 tartózkodás mellett dr. Bognár László képviselői mandátumát igazolta. (Taps.) Képviselőt ársunk elődjének, Szűcs Istvánnak a helyét foglalja el. (Dr. Bognár Lászlót, miközben elfoglalja helyét, képviselőtársai köszöntik.) Képviselőtársunk! Engedje meg, hogy magam és képviselőtársaim nevében köszöntsem önt, eredményes munkát és sok sikert kíván jak törvényhozói működéséhez. (Dr. Bognár László az elnök szavait felállva, főhajtással köszöni meg.) Kérem tehát Bognár Lászlót, keressen fel a délutáni szünetben - eskütétel végett - irodámban. (Taps.) Tisztelt Országgyűlés! Az igazolt képviselők száma 3 85re emelkedett, a határozatképességhez továbbra is 193 szavazatra van szükség. Megemlékezés a tordai országgyűlés évfordulójáról ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Indokolt, hogy napi teendőink előtt röviden emlékezzünk és emlékeztessünk egy t örténelmi tettre, arra, amely emlékezetessé teszi a tordai országgyűlés 1568ban hozott határozatát. Tisztelt Országgyűlés! 1568ban a tordai országgyűlés, tudtunkkal és a világ történettudománya, egyháztörténete - de azt kell mondanom: a szabadságjogokért vívott küzdelem története szerint is - elsőként mondotta ki törvényhozó testületként a vallás- és lelkiismereti szabadságot azzal, hogy követelményként állította fel a szabad vallásgyakorlatot, eltiltva minden földi hatóságot az egymástól különböző feleke zetek bármelyikének üldözésétől. (15.10) Ezzel a tettével, amellyel korának megfogalmazása szerint, de korlátokat a kimondott tételek érvényesítésében nem alkotva, olyan kívánalmat, követelményt fogalmazott meg, amely Bethlen Gábor erdélyi fejedelemsége id ején virágzott ki. De tovább is élt, újra és újra megkísérelte az ellenáramlatokkal szemben érvényesülését Rákóczi szabadságharca idején, majd a reformkorban és 1848ban, hogy eljusson végső törvényes megfogalmazásáig. Amikor büszkén tekintünk erre a korai kezdeményezésre, legyen szabad emlékeztetni rá, hogy 1568 több mint egy évszázaddal előzte meg John Locke nevezetes, a toleranciáról írt leveleinek megjelentetését, és több mint két évszázaddal azt, hogy az óceán mindkét oldalán irányadó törvényhozó testü letek jogszabálygyűjteményekbe emelték - persze már fejlesztett formában - a tordai országgyűlésen kimondott elveket.