Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 17. szerda, a tavaszi ülésszak 14. napja - A statisztikáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
1079 Zárójelben jegyzem meg, hogy a német törvény magyarul is bárki számára hozzáférhető: a Magyar Adatvédelmi és Információszabadság Ala pítvány kiadványában is megjelent 1992ben. Arra már nem is merek gondolni, hogy a magyar javaslatot a világ legújabb - és ezért talán a legjobb - statisztikai törvényéhez, a tavaly hozott svájcihoz hasonlítsam. A törvényeket semmiféle szerzői jog nem védi , kézenfekvő lett volna hát e korszerű jogeszközök rendelkezéseit akár egyszerűen lemásolni, átvenni - de legalább okulni belőlük. Nem tudom, nem vagyok statisztikus, hogyan készítenek népmozgalmi statisztikát Németországban - azt viszont tudom, hogy a ném et törvény messzemenően figyelembe vette azt a német alkotmánybírósági döntést, amelyet 1983ban a népszámlálási törvénnyel kapcsolatban hoztak, s amely azóta nemcsak az adatvédelmi, hanem a statisztikai jogalkotás és jogalkalmazás leggyakrabban hivatkozot t és felhasznált dokumentuma. Ez is hozzáférhető magyar nyelven, sőt, indoklással együtt: 1991ben jelent meg. Az EKról, amelyhez igyekszünk igazodni, sok szó esik, de nem esik szó az Európa Tanácsról, amelynek teljes jogú tagja vagyunk, ezért egyezményei hez és ajánlásaihoz igazodni kötelességünk még akkor is, ha azok csatlakozásunk előtt keletkeztek, így kidolgozásukban nem tudtunk részt venni. (Egy füzetszerű iratot emel föl.) Íme, hadd lobogtassam meg a francia nyelven az 1984ben közzétett Európa tanác si ajánlást, amely a tudományos kutatási és statisztikai célra felhasznált személyes adatok védelmére vonatkozik. Ez egyébként megtekinthető a Parlamenti Könyvtár Európa tanácsi különgyűjteményében. Nem szándékozom ré szleteiben taglalni a törvényjavaslatot, mert ezt több képviselőtársam megtette már. Kemény kritikájukkal magam is egyetértek, kénytelen vagyok azonban megállapítani, hogy a javaslat az adatvédelmi garanciák szempontjából nem jobb, mint az 1973as törvény, szakmai szempontból pedig nem jobb az 1929es törvénynél. Igaz, akkor - mint a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka említette - a Központi Statisztikai Hivatal elnöke a nagytudású Kovács Alajos volt, a miniszterelnököt pedig gróf Bethlen Istvánnak hív ták. Ha már szóba hoztam Fekete Gyula képviselőtársam felszólalását, nem állhatom meg, hogy néhány szó erejéig ne emlékeztessek rá, miként zúzatta be a KSH elnöke - tiltakozásom ellenére - az 1990es népszámlálás eredeti adatfelvételi kérdőíveit, kísérlete t sem téve arra, hogy amikor már nyilvánvaló volt a vandál pusztítás, legalább azt megőrizzék, ami ebből felszólalásom idején még menthető volt. Sőt, olyan szakmai magyarázattal árasztották el a sajtón keresztül a közvéleményt, amely azt a hiedelmet erősít ette: nem kellenek az eredeti felvételi lapok, elég a számítógépekre vitt kódolt anyag. Ezzel a történeti statisztikának pótolhatatlan lapjai tűntek el. Mint Fekete képviselő úr, aki vitathatatlan szakembere a tudománynak, síkraszállt - talán a 90es népsz ámlálás alapadatainak rövidlátó elpusztítása miatt is , és olyan szépen kifejtette: nem ismernénk a magyar családnevek sokaságát, ha a középkor és újkor hajnalán született összeírások nem maradtak volna reánk - hála a törököknek. De mint korábban már rámu tattam, a KSHt akkor is - tartok tőle, a jelen törvényjavaslat kimunkálásakor is - negyvenéves szakmai beidegződései vezérelték. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat elemi hibái, korszerűtlensége nem kecsegtetnek azzal, hogy időtálló statisztikai törvény szülessék. Azokkal értek egyet, akik úgy látják, hogy a javaslat képviselői módosító indítványokkal javítható, de igazán jó, önmagában konzisztens, egyéb törvényeinkhez illeszkedő, a legjobb európai normákhoz közelítő törvény sohasem lesz belőle. A javaslatot a Kormánynak teljes átdolgozásra vissza kellene vonnia. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót Juhász Pál képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége.
