Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 17. szerda, a tavaszi ülésszak 14. napja - A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF)
1073 A másik érv azonban ennél fontosabb. Ha egy éven belül jelentkezik ilyen sok ember földkimérésre, az azt fogja jelenteni, hogy azok, a kik azért kívánják kiméretni a földjüket, mert valóban magángazdálkodni akarnak, azok elvesznek a földkijelölők hatalmas tömegében, és így az ingatlannyilvántartási bejegyzések elhúzódása miatt az ő számukra a földek kiadása egy későbbi időpontra húzódna el. Tehát csupán azt érnénk el, hogy azok a spekulánsok, akik az állami támogatás miatt jelentkeznének most földkiadásra, azok kiszorítanák azokat, akik ezen állami támogatás hiányában is jelentkeztek volna ugyanitt, mivel magángazdálkodni akarnak. Tehát a magángazdálkodók érdekében is én fontosnak tartom, hogy ez több éven keresztül húzódjon el. Azonban talán az a tízéves időtartam, amit az egyik módosító javaslat tudomásom szerint tartalmaz, túl hosszú lenne, hiszen azt hiszem, abban mindannyian egyetértü nk, hogy nagyon fontos érdek az, hogy a földbirtokviszonyok minél előbb rendeződjenek. Tehát én legfeljebb egy 34 éves hosszúságú időtartamot tudnék elképzelni a földkiadás állami költségeinek a vállalására. És még egy apróbb megjegyzés, hogy a törvényjav aslatban az átmeneti törvény módosítására vonatkozó rész szerintem értelmetlen, lévén, hogy az átmeneti törvény rendelkezéseit a múlt év végéig lehetett alkalmazni. Az idén ez a törvény már nincsen hatályban, így a módosításának sincsen joghatálya, tehát e zen rendelkezés elhagyására - amennyiben ilyen módosító javaslat még nincsen benn - módosító javaslatot fogok benyújtani. Ha ezeket a felvetéseimet a tisztelt Ház el fogja fogadni, akkor azt hiszem, hogy egy olyan törvényt fog tudni alkotni, amelyre igen n agy igény van, igen sok embernek a gazdálkodáshoz szükséges induló segítséget meg tudjuk adni, és így a törvényjavaslat az ország érdekét fogja szolgálni. Ezért kérem képviselőtársaimat is, hogy támogassák majd ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmük et. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót Bogárdi Zoltán képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. Felszólaló: Bogárdi Zoltán (MDF) BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagy örömére szolgál ez a törvényjavaslat a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának, ugyanis - népiesen szólva - a szánkból vette ki a szót Kupa Mihály, de nem most, hanem tavaly, amikor még pénzügyminiszter volt, és mi szerettük volna ezt keresztülvinni, de egy kemény pénzügyi politikával ezt ő, illetve a mini sztériuma megakadályozta. De ami késik, az nem múlik, úgyhogy nagy öröm ez a törvény. De öröm azért is, mert egy volt pénzügyminiszter néhány hét alatt ennyire érzékennyé vált a mezőgazdaság problémái iránt. Ez akár példa is lehet a következő pénzügyminisz tereknek, akik nem érzékenyek a mezőgazdasági gondok iránt, azok nem sokáig lesznek pénzügyminiszterek. Viszont elég szomorú vagyok - sajnos kiment Szabó Lajos, beszéde kapcsán , ugyanis ezt a törvényt nekünk el kellene fogadnunk 23áig, és semmiképpen ne m célszerű az időt húzni, ugyanis 23áig az érdekelteknek be kell adni az igényüket. Tudniuk kell, hogy milyen pénzügyi terheket vállalnak magukra, milyen gondokat vesznek a vállukra azáltal, hogy a kiméretés nekik költség, vagy ezt átvállalja a költségvet és. Ezért a legfontosabbnak azt tartanám, hogy 23áig ez a törvény kerüljön szavazásra, hogyha nem is lép hatályba, de aki beadja, az tudja, hogy mit vállal. A másik gond Szabó Lajos hozzászólásával az, hogy összekeveredett a kárpótlás és a részarányföldt ulajdon fogalma. Ez a két fogalom nem keverendő össze, ugyanis Kupa Mihályék törvényjavaslata kizárólag a részarányföldtulajdonokra vonatkozik, ehhez a kárpótlásnak az égadta világon semmi köze. Nem célszerű ezt a két dolgot együtt említeni, ugyanis renge teg új fogalom van forgalomban, és ha mi itt a Parlamentben is összekeverjük ezeket a fogalmakat, akik ezzel nap mint nap foglalkozunk, akkor mi van kint? Mi van azok között, akikre ez a törvény majd vonatkozik, és nekik ezt külön megint el kell majd magya rázni, hogy nem kárpótlás, szó sincs arról, sőt, itt kizárólag részaránytulajdonról van szó.
