Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 16. kedd, a tavaszi ülésszak 13. napja - A Szigetköz természetvédelmi, környezetvédelmi és területfejlesztési kérdéseiről szóló 69/1992. (XI.6.) országgyűlési határozat 1. pontjában foglalt határidő módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájának újra megnyitása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ)
1028 Módosító javaslataimmal kapcsolatban nagyon röviden a követk ezőt szeretném megjegyezni. Ha a mai napon nem fogadjuk el a határozatot, akkor már szinte nincs is értelme a módosításnak, hiszen abban van egy olyan pont, amely azt mondja ki, hogy április 10éig a Kormány számoljon be a pénzügyi tervről, illetve a konkr ét vízgazdálkodást és csatornázást megvalósító tervéről. Ez azért nem jelent problémát, mielőtt bárki arra gondolna, mert ez egy olyan rövid határidő, amely alatt a Kormány ezt nem tudja megtenni. Nem jelenthet gondot, hiszen van egy olyan 3000es rendelet , amelyben a Kormány maga vállalkozik arra, hogy március 31éig elkészíti ezeket a terveket. A pénzügyi háttér ugyan ebben nem szerepel, de én szükségesnek tartom, hogy a pénzügyi hátteret is megemlítsük ebben a módosításban. A módosításban egy dologra sze retném fölhívni a figyelmet. A Kormány azokat a pénzügyi kereteket, amelyek az önkormányzatot abban segítenék, hogy az önrészt tudják vállalni, az úgynevezett vízügyi, illetve környezetvédelmi alapból kívánja juttatni az önkormányzatok számára. Tudomásom s zerint a vízügyi és környezetvédelmi alapban nincs annyi pénz, amelyből az önkormányzatoknak az önrészét tudnánk finanszírozni. Ebben az esetben előfordulhat az, hogy azért nem kapnak az önkormányzatok címzett és céltámogatást, mert az önrészt nem tudják v állalni. Több képviselőtársamban fölmerült az az elképzelés - ez a környezetvédelmi bizottságban hangzott el , hogy talán szerencsés volna, ha más pénzügyi keretet teremtenénk erre az esetre. Azt gondolom, minden gond nélkül kétféle megoldás legalább léte zik még, ebből az egyik az, amikor valamilyen hitel formájában juttatna a kormányzat, illetve a költségvetés az önkormányzatoknak, és ezt az önkormányzatok, amikor a terheket tudják vállalni, visszafizetnék. Nyilvánvaló, egy kamatmentes hitellel lehetne ez t vállalni, mert elképzelhető, hogy ilyen problémák miatt a megvalósítás ez évről kicsúszik, és akkor itt teljesen visszafordíthatatlan dolgok indulnak be. A másik - és ezt is gyakran hangoztatják - pedig az lenne, amikor a központi költségvetés biztosítan a keretet ezekre a beruházásokra. Azt gondolom, mind a kettő szerencsésebb lenne, mint az a variáció, amikor a címzett és céltámogatásból esetleg más régióból vonjuk el a pénzt. Félek attól, hogy ez a szükséges és elkerülhetetlen beavatkozás, ami a Szigetk özben kell - azt gondolom, ezt senki nem vonhatja kétségbe - feszültséget okozna más régiók között, ahol szintén szükség van erre a pénzre, és mint tudjuk, a Kormány által beterjesztett, folyamatban lévő címzett és céltámogatásokra már elfogyott a címzett és céltámogatásokra rendelkezésre álló keretnek a háromnegyed része, tehát mintegy negyedrésze szolgál az újonnan beinduló beruházásokra. Itt célszerű lenne, ha a Kormány az ez alatt a határidőpont alatt lévő pénzügyi tervet úgy értelmezné, hogy ebben lega lább kéthárom alternatíva kerülne kidolgozásra, amely a pénzügyi hátteret biztosítaná az önkormányzatoknak. Még egy dolgot nagyon röviden hadd említsek meg, Szigetközt úgy értelmezik most a címzett és céltámogatásoknál, illetve az elterelés következtében kialakult katasztrófahelyzetnél, hogy a földrajzilag, táj szempontjából Szigetköz alá tartozó települések, mindenki kapjon ebből a pénzből. Most van egy kalap, van benne pénz, ebbe most mindenki belenyúlhat. Azt hiszem, szerencsés lenne, ha prioritást állí tanánk föl a Szigetköz esetében is, a leginkább érintett települések szorulnának elsősorban erre a támogatásra, hiszen a káros hatások ott jelentkeznek először, és később az egész hatásterületre nyilvánvalóan ki kellene terjeszteni, függetlenül attól, hogy földrajzilag, geológiailag a Szigetközhöz tartozik vagy a MosoniDuna elválasztja, és ezért már nem kaphat. Ilyen település, illetve város lehet például Mosonmagyaróvár, ahol mintegy 31 ezer ember esetében - a város több mint felénél - nincs meg a csatorn ázás. Ugyanilyen veszélyt jelenthet az ivóvízkincsre ezen településnek, illetve városnak a csatornázatlansága, hiszen attól a vízbázistól, ahonnan Mosonmagyaróvár kapja a vizet, 4 kmre található a város, és ugyanakkor az a település, amelyik kap támogatás t, ugyanettől a vízbázistól esetleg 3 kmre van. Arra szeretném tehát fölhívni a figyelmet, hogy itt ne kimondottan táj, illetve földrajzi egységben gondolkodjunk, hanem abban, hogy ki szorul rá támogatásra, és itt valamilyen sorrendet kellene fölállítani . Köszönöm szépen. (Taps.)
