Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 16. kedd, a tavaszi ülésszak 13. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - SCHIFFER JÁNOS, DR. (MSZP)
1001 Szeretném nyomatékosan lerögzíteni, hogy a hivatalos statisztikai adatok egybehangzó értékelése szerint a nagy területi szóródás ellenére az átlagos építési költségek nem haladják meg a 20%o s mértéket. Miután átlagköltségről van szó, természetes, hogy ennél nagyobb és kisebb mértékű költségnövekedés értelemszerűen előfordul, azonban az ilyen eltérésekre nem lehet tekintettel az a határvonalat megállapító, cezúra jellegű szabály, amely adott e setekben némelyeknek talán előnyt, másoknak hátrányt is jelenthet. Tisztelt Képviselő Úr! Meggyőződésem, hogy a statisztikai adatokkal szemben annak az egyetlen Herzen utcai lakásnak az értékesítéséből nem lehet következtetni a '93as év lakásépítési költs égszintnövekedésére. Szeretném azt is nyomatékosan kiemelni, hogy félrevezetőnek tűnik azt állítani, hogy a 25%os költségszintben korábban nem jelent meg semmi, hiszen a lakásépítésre felhasznált termékek és szolgáltatások után tavaly is kellett áfát fiz etni, és ezt visszaigényelhette adott esetben a hatóságtól az építő. Magában a lakásszektorban 0 adó volt, ez megszűnt. A törvény az áfa visszaigénylésének az arányát és az összegét korlátozza. Ez azt jelenti, hogy új lakás építésénél vagy vásárlásánál az építési költség, illetőleg az eladási ár 60%át, de legfeljebb 400 ezer forintot lehet visszaigényelni az erre jogosultaknak. (15.20) Ismét nyomatékosan szeretném jelezni, hogy amióta áfarendszer van ebben az országban, az építési költséghatár az elmúlt é vekben mindig az érvényes forgalmi adót is tartalmazó érték alapján került meghatározásra. Tehát a termékek és szolgáltatások áfát tartalmazó költségeivel együtt, és érdektelen volt ebből a szempontból, hogy mikor és mennyit lehetett visszaigényelni. Ez a tény az árszintre vonatkozólag nem tartalmazott megszorítást. Tehát megítélésünk szerint nincs szükség a közlemény módosítására. Az a forgalmi értékadót tartalmazóan az előző években hasonló volt, a visszaigénylés rendje változott meg. Ezért alapvetően sen kit nem ért jogtalan hátrány vagy kár. A jövőben is szeretnénk az ilyen módosításokat úgy csinálni, hogy az érdeksérelmet ne okozzon. Természetesen egyes esetekben ez nem kizárható. Mindez nem jelenti azt, hogy az építési költségek emelkedésébe szeretnénk belenyugodni, vagy a lakásépítés támogatásáról lemondani. Erről szóló és erre vonatkozó javaslatainkat rövidesen a tisztelt Képviselőház elé terjesztjük. Kérem válaszom elfogadását. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm miniszter úr válaszát. Viszonválaszr a átadom a szót Schiffer János képviselőtársunknak. SCHIFFER JÁNOS, DR. (MSZP) Köszönöm a szót. Ha a miniszter úr azt ígérte volna, amit a végén mondott, hogy valami megoldás lesz, és nem érvel amellett, hogy jó ez a rendszer, ami van, akkor el tudtam vol na fogadni a válaszát. De nem ezt mondta. Azt mondta, hogy egy 20%os növekedés prognosztizálható erre az évre, ez a 20%os növekedés az áfan kívül kell hogy jelentkezzen. Én azt gondolom, a példámban is, amit mondtam, nem luxuslakás, tehát nem hiszem, ho gy a XIII. kerület, Herzen utcában luxuslakás lenne, az egy csúnya belvárosi rész, 58 négyzetméter, nem tartozik a luxuskategóriába. Rákoskeresztúr, Kecskefűz utca sem, ahol két és fél szobás sorlakás úgy hiszem, hogy nem tartozik a luxuskategóriába. Tehát azt az indoklását nem tudom a miniszter úrnak elfogadni, hogy itt a két és félszeres szorzóval olyan luxuslakásokat támogatna a Kormányzat, a költségvetés, amelyek valahol a palota kategóriába tartoznának. Az írásban beadott interpellációmban is céloztam arra, hogy ez a tendencia, ami ebben az évben észlelhető volt, ez már a korábbi években is így folyt. Ha megnézzük például az 5 fős családot, ami nem nagy, de támogatandó lakás, családkategória, azt lehet mondani, hogy például '91ben és
