Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. december 17. csütörtök, a téli rendkívüli ülésszak 1. napja - A mezőgazdasági szövetkezetek és egyes gazdasági társaságok feletti törvényességi felügyelet gyakorlásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - GLATTFELDER BÉLA (FIDESZ)
77 amelyeket ezzel kapcsolatban a képviselőtársak benyújtottak: így a most tárgyalt törvényjavaslat sem. Néhány ponton szeretném bemutatni, hogy ez a törvényjavaslat milyen súlyos hiányoss ágokban szenved: Eleve kétséges, hogy az előterjesztő képviselők vajon hogyan értelmezik az ártatlanság vélelmét, hiszen törvényjavaslatuk indoklásában azt írják: "A mezőgazdasági szövetkezetek az átmeneti törvény végrehajtása során gyakran követtek el tör vénysértést." Így, ahogy mondom! És, sajnos, nemcsak az indoklásban adnak hangot ezen nézetüknek – amely egyébként lehet, hogy igaz, csak ezt mindaddig, míg a bíróság erről állást nem foglal, nem helyes kimondani – , hanem még beleírják a törvényjavaslatuk preambulumába is, méghozzá olyan módon: "hogy a tapasztalt törvénysértéseket a hivatalok megszüntessék." Nyilván nem helyes az, hogyha egy törvényhozó próbál a bíróságok helyett bizonyos gazdasági ügyletekből törvények betartásáról állást foglalni, és egyá ltalán nem helyes az, hogyha ezt egy törvényjavaslat – ne adj' isten egy törvény – keretén belül próbálja megtenni. Külön érdekes az, hogy a törvényjavaslat előterjesztői, bár tudják, hogy az átmeneti törvény nem csupán a mezőgazdasági szövetkezetekre terj ed ki, és a mezőgazdasági szövetkezeteken kívül nagyon sok más egyéb gazdasági formáció is létezik, amely gazdasági formációban működő gazdálkodók vélhetően nagyon gyakran a törvénysértés gyanúját vonják magukra, mégis csupán egyetlen gazdasági szervezetet : a szövetkezetet kívánják törvényességi felügyelet alá vonni, és ezeken belül is csupán a mezőgazdasági szövetkezeteket, illetve az ezekből átalakult gazdasági társaságokat. Azt hiszem, ez a törekvésük súlyosan diszkriminatív, hiszen a szövetkezeteken bel ül is indokolatlanul megkülönböztetik a mezőgazdasági termelőszövetkezetet, hátrányos helyzetbe hozva őket az ipari szövetkezetekkel, az ÁFÉSZszövetkezetekkel, a lakásszövetkezetekkel és sorolhatnám még, hogy mely szövetkezetekkel szemben. Hasonlóan kifog ásolható az, hogy az előterjesztők a földművelésügyi hivatalnak egy igen széles iratbetekintési jogot kívánnak adni. – Félek attól, hogy ez az iratbetekintés könnyen odavezethet, hogy a szövetkezeteknek a gazdasági titkaik megtartásához való joga sérülni f og. Sajnos, ez a félelmem csak erősödött az egyik előterjesztővel lefolytatott beszélgetésem során, amikor az előterjesztő arra a felvetésemre, miszerint valószínű, hogy ezek a hivatalok – a földművelésügyi hivatalok – úgy fognak eljárni, hogy nem fogják a z összes átalakulási ügyet megvizsgálni, hanem csupán egyes ügyeket – és erre majd kitérek, hogy ez számomra miért volt kifogásolható – , azt a választ adta, hogy ez nem biztos, mert vannak olyan elképzeléseik, hogy a földművelési hivatalok, lévén, hogy ele gendő szakemberrel nem rendelkeznek, hogy valamennyi szövetkezeti átalakulást meg tudják vizsgálni, ezeket az ügyeket úgymond "bérmunkába" ki fogják adni jogászoknak, hogy azok vizsgálják meg ezeket a kérdéseket. Nagyon könnyen feltételezhető, hogy ezek a jogászok, akiket ilyen bérmunkára fognak fölkérni, egyáltalán nem fogják majd tiszteletben tartani a szövetkezetek gazdasági titkainak megtartásához való jogát – lévén, hogy őket nem köti a közszolgálati törvény, ők nem közalkalmazottak, hanem egyszerűen " bérmunkások" ebben az esetben. Könnyen elképzelhető továbbá, hogy mivel ezzel a kérdéssel elsősorban a szövetkezeti jogászok foglalkoznak, egy ilyen esetben az történne, hogy a földművelési hivatal konkurens szövetkezetek jogászait kérné meg ezeknek a munk áknak az elvégzésére, ami nyilván oda fog vezetni, hogy ezek a jogászok egyáltalán nem fognak a pártatlanság talaján állni, lévén, hogy saját szövetkezetük abban érdekelt – mivel a másik szövetkezetnek konkurensei – , hogy a másik cégnek minél rosszabbul me njen, meglehetősen rosszindulatúan fogják megközelíteni a másik szövetkezet átalakulását. Józsa Fábián képviselőtársam felszólalásában hívta fel a figyelmemet a törvényjavaslat egy szintén nagyon aggályos pontjára. Először én csak átsiklottam afölött, hogy az előterjesztők szerint "a hivatal képviselője útján részt vesz a mezőgazdasági szövetkezet közgyűlésén." Azt hittem, ez azt jelenti, hogy a hivatal képviselője jelen lesz majd a szövetkezet közgyűlésén, azonban Józsa Fábián
