Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1993. január 26. kedd, a téli, rendkívüli ülésszak 8. napja - Az országos betétbiztosítási alap létrehozásáról és működésének részletes szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
738 azért, mert pontosan ezek a kisbetétesek nincsenek alkupozícióban a bankokkal sz emben, tehát az ő érdekeiket kell leginkább a törvény által védeni. Másrészt egyetértünk azzal, hogy csak a névre szóló takarékbetétekre terjedjen ki ez a biztosítási rendszer. Ezzel azért vagyunk kénytelenek egyetérteni, mert akárhogy gondolkodtunk, nem t udtunk kitalálni technikailag olyan megoldást, amely az előző pont szerinti személyenkénti 1 milló forint értékhatár betartását ellenőrizhetővé tette volna. Harmadszor pedig egyetértünk azzal is, hogy az alapnak a pénzeszközeinek döntő többségét állampapír okban kell tartani. Egyetértünk azért, mert ebben az esetben nem a hozam a fontos, hanem a betétesek pénzének a biztonsága, és egyetértünk azért is, mert ma azért mindenki tudja, hogy az állampapírok a legbiztosabb befektetések. Tehát csak az lehetett voln a a választás ebben az ügyben, hogy a magyar állam papírjaiban tartjae az alap a pénzét, vagy valamelyik más állam papírjaiban. Mi úgy gondoltuk, egyet kell értsünk azzal, hogy természetesen akkor magyar állampapírokban tartsák ezeket a pénzeszközöket. Ne m szeretném azt mondani, hogy az alap működésének részleteire vonatkozóan nem tudunk és nem teszünk jó néhány javaslatot. Ezek közül csak hármat szeretnék kiemelni. Az egyik, hogy veszélyesnek és meggondolandónak tartjuk azt, hogy az alap a betétek befagyá sának megelőzése érdekében kezességet vállalhasson a tagintézetek hitelfelvételeinél. Azért tartjuk ezt veszélyesnek, mert így létrejöhet az, hogy tulajdonképpen az alap pénzéből duplán kell fizetni, mert hogyha ez a hitelfelvétel rosszul sikerül, és a ban k mégis tönkremegy, akkor egyszer ki kell fizetni a kezesség alapján a hitelt adónak a bank által felvett hitelt, másodszor pedig a betétesek pénzét is ki kell fizetni. Itt két megoldást látunk: vagy meg kell tiltani az alapnak ilyen jellegű tevékenység fo lytatását, vagy – és valószínűleg ezt tartjuk a megfelelőbbnek – az ilyen döntéseknél az igazgatótanács minősített többségi döntését kell előírni. A másik, részletekre vonatkozó módosító javaslatunk annak ellenére születik, hogy alapvetően elfogadjuk az el őterjesztésben a tagintézetek által fizetendő díjakra vonatkozó határokat. De úgy gondoljuk, hogy ez csak akkor lesz használható a tagintézetek számára, ha az alap igazgatótanácsa az alap pénzügyi feltöltöttségét, a tagintézetek helyzetét és az általános p énzügyi környezetet figyelembe véve minden évben kidolgozza az adott évre érvényes díjpolitikáját, és ezt időben a tagintézetek rendelkezésére bocsátja. És végezetül, mivel az alap általunk is támogatottan igen széles körű betekintést kap a tagintézetek mi ndenféle számviteli rendszerébe, és ezeknek az információknak a jelentős része a banktitok szférájába tartozik, ezért fontosnak tartjuk, hogy az alapra ne csak az üzleti titok betartása legyen kötelező, hanem a rendelkezésére jutó információk alapján a ban ktitok előírásait is köteles legyen betartani. (15.10) Tisztelt Ház! Mi úgy gondoljuk, hogy ennél a törvénynél jellegénél fogva és az előterjesztés színvonalánál fogva valós esélyünk van arra, hogy tényleg egy jó törvényt hozzunk létre, és ehhez a munkához a magunk részéről is szeretnénk hozzájárulni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalról.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megkérdezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki felszólalni. (Nem jelentkezett senki.) Nem. Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy m aradjunk együtt, képviselőtársaim ne távozzanak, tudniillik még ma feltétlenül határozatokat kellene hozni. Amennyiben több jelentkező nincs ehhez a napirendi ponthoz, az általános vitát elnapolom, folytatására a jövő héten kerül sor. Tisztelt Országgyűlés ! Most soron következik… (Az elnök a főtitkárral tanácskozik.) …
