Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1993. január 26. kedd, a téli, rendkívüli ülésszak 8. napja - Az országos betétbiztosítási alap létrehozásáról és működésének részletes szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BÉKESI LÁSZLÓ, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság alelnöke: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PINTÉR JÓZSEF (FKgP)
735 Ötödször: a pénz forgalmi számlákon lévő összegek védelmén keresztül a pénzforgalom zavartalanságának elősegítése. Hatodszor: a pénzintézeti rendszerben a gazdasági erőfölényből eredő egyenlőtlen versenyhelyzet részbeni kiegyenlítése. A javaslat szerint az országos betétbi ztosítási alap létrehozatala és működése hozzájárul a pénzintézeteknél elhelyezett betétek – ideértve a pénzintézeteknél vezetett pénzforgalmi számlákat is – biztosítási védelmén keresztül a betéteseknek és a számlatulajdonosoknak a pénzintézetekbe vetett bizalmának növeléséhez, a pénzforgalom zavartalanságának elősegítéséhez és az egyes pénzintézetek esetleges fizetésképtelensége által okozott kedvezőtlen hatások csökkentéséhez. A javaslat szerint az új betétbiztosítási rendszer a korábbi, az állami tulajd onú egyszintű bankrendszer körülményeihez igazodó állami garancián, helytálláson keresztül érvényesülő betétbiztosítás helyébe lépve, a korábbi rendszerhez képest a betétesek lényegesen szélesebb körére terjeszti ki a védelmet. Ugyanakkor a betétbiztosítás t piaci alapokra helyezve a biztosítás díját nem teríti szét a továbbiakban a költségvetésen keresztül az adófizetés teljes körére, hanem a betétbiztosítás díját a pénzintézetekkel és rajtuk keresztül természetesen a pénzintézetek ügyfeleivel fizetteti meg . Az állam korábbi, a lakossági betétekkel kapcsolatban vállalt helytállási kötelezettsége nem szűnik meg, hanem fennmarad mindaddig, amíg a törvény hatálybalépése előtt kötött betétszerződések alapján elhelyezett betéteket a betétesek meg nem szüntetik, i lletve amíg az azokban elhelyezett betétösszegeket fel nem veszik. Az 1993. január 1jét követő betételhelyezéseket már az országos betétbiztosítási alap biztosítja majd e törvény rendelkezései alapján. Annak ellenére, hogy az új betétbiztosítá si rendszer elsődlegesen a pénzintézetek díjbefizetéseire épül, az állam indirekt módon továbbra is mögé áll a kötelező betétbiztosítási rendszernek. Ez kétféle módon történik. Egyfelől a pénzintézetek a díjbefizetéseiket az adóalapot csökkentve, a költség eik terhére teljesíthetik. Másfelől az alapnak lehetősége nyílik – szükség esetén – a Magyar Nemzeti Banktól történő hitelfelvételre. A kötelező betétbiztosítási rendszer természetesen csak akkor működőképes, ha a betétvédelmi rendszer azt megelőző elemei megfelelően működnek, és valóban csak rendkívüli eredményként kerülhet sor egyegy pénzintézet felszámolásához vezető fizetésképtelenségre. Az alap által nyújtott biztosítás a betétesek szélesebb körére terjed ki, mint az eddigi, korábbi állami garancia te tte. Ugyanis kiterjed a vállalkozások pénzforgalmi folyószámláira, illetve betéteire is. Az alap által nyújtott biztosítás csak az olyan szervezetek, intézmények, illetve személyek betéteit zárja ki a biztosítás köréből, amelyek az esetleges veszteségüket újabb források bevonásával képesek kezelni. Nagyon helyesen, hasonló módon rendelkezik a javaslat az átlagos kondíciójúnál jobb feltételekkel kötött betétek esetében, tekintve, hogy a betétes magasabb kamatot vagy más vagyoni előnyt kap, illetve a bank is nagyobb kockázatot vállal. Meg kell jegyeznem, szerintem a javaslatnak konkrétabban be kellene határolnia az ilyen típusú betétek körét – mint ahogyan az indoklási részben olvashatjuk – , az alap által biztosított betétösszeg felső határának egymillió forin t nagyságrendben történő megállapítására, az egyes országokban működő betétbiztosítási rendszerek kapcsolataira, az Európai Közösség ajánlásaira, illetve hazai átlagos betétnagyságokra. A rendelkezésre álló adatok alapján az egymillió forintos összeghatár a magánszemélyek, a kisbetétesek 90%a számára teljes biztosítási védelmet nyújt. Ha arra gondolunk, hogy a költségvetési hiány finanszírozásában mekkora hányadot jelentenek a háztartások megtakarításai, akkor üdvözölnünk kell a törvényjavaslatban megfogal mazott szándékot, mely nemcsak megtartani, hanem fokozni is kívánja a háztartások megtakarítási kedvét.
