Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1993. január 26. kedd, a téli, rendkívüli ülésszak 8. napja - Az 1956. évi októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - GÁSPÁR MIKLÓS, DR. (KDNP)
715 hiszen ellenkező esetben az emberek, a társadalom belső, erkölcsi iránytűje zavarodhat meg. Égbekiáltó bűnök elkövetésének büntetlenül maradása újabb bűnök elkövetésére ösztönöz. A háborús bűnök et – márpedig az előttünk fekvő törvényjavaslatban ilyen bűnökről van szó – az ENSZ, azaz a nemzetek közössége olyan súlyosaknak ítéli meg, hogy a háborús és az emberiség elleni bűntettek elévülésének kizárásáról szóló, az 1971. évi 1. számú törvényerejű r endelettel kihirdetett 1968as New Yorki egyezmény preambuluma a következőket tartalmazza: "Meggyőződésünk, hogy a háborús és az emberiség elleni bűntettek hathatós megbüntetése, az ilyen bűntettek megelőzésének, az emberi jogok és az alapvető szabadságjo gok védelmének, a bizalom növelésének, a népek közötti együttműködés növelésének, valamint a nemzetközi béke és biztonság előmozdításának fontos eleme." Nyilvánvaló, hogy nem lenne ilyen egyértelmű képünk és véleményünk a náci bűntettekről, ha nem tárták v olna fel azokat, és nem vonták volna felelősségre a háborús bűnösöket. Ha egy náci bűntettest ma elfognak, jogilag is felelősségre vonják. A kommunizmus nevében elkövetett bűncselekmények sem számban, sem a súlyosság mértékében nem kevesebbek a náci bűncse lekményeknél, ugyanakkor egy kommunista háborús bűnöst semmiféle jogi retorzió nem fenyeget. Magyarországon – most nem szólva itt az 1945 és 1956 közötti időszakról – az 1956os forradalom és szabadságharc leverését követő megtorlás során közel ötszáz embe rt ítéltek halálra és végeztek ki, és mintegy 16 ezer embert ítéltek hosszabbrövidebb idejű szabadságvesztésre. A halálra ítélt és kivégzett emberek számában nincsenek benne a sortüzek áldozatai, és a bírósági ítélet nélkül meggyilkoltak. A megtorlás mére te példa nélkül álló a magyar történelemben. Minden diktatúra lényege – és ezt éppen a Kereszténydemokrata Néppárt részéről szeretném hangsúlyozni – , hogy a politikából és a jogból száműzi az erkölcsöt, és azt állítja, hogy az általa kitűzött cél elérése é rdekében minden eszköz megengedett. Véleményem szerint azonban a jog, a jogállam nem önmagában érték egy nemzet számára, hanem csak akkor, ha összhangban áll az erkölccsel, ha erkölcsi ideálokat szolgál. A jog a nemzeti erkölcs kifejezése – mondja egy néme t jogtudós. Ezért jog és igazság, jogállam és igazságosság, jogállam és igazságtétel nem is állhat ellentétben egymással, sőt, magának a jogállamnak az alapjai roncsolódnának, ha nem ezekre az értékekre épül. Egy jogállamnak nemcsak az intézményei által ke ll megalapozottnak lennie, hanem azáltal is, hogy az állampolgárok helyeslik. A jogállam tehát nem akadálya az igazságtételnek, hanem éppen feltételezi azt. Semmi sem rombolja jobban a jogtiszteletet, mint az állampolgároknak az a meggyőződése, hogy a jog erkölcstelen, igazságtalan és nem szolgáltat igazságot, és semmi sem emeli úgy a jogtiszteletet, mint az állampolgároknak az a meggyőződése, hogy a jog erkölcsös, igazságos és igazságot szolgáltat. Egy fiatal jogállamnak tehát élnie kell egy előző jogtalan rendszer háborús bűncselekményeket elkövető bűnöseivel szemben a felelősségre vonás jogszerű lehetőségével, ha azt akarja, hogy állampolgárai elfogadják. A Kereszténydemokrata Néppárt véleménye szerint nem a büntetés mértéke, illetőleg nagysága a fő szemp ont, hanem a tények feltárása, és a személyre szóló büntetőjogi felelősség megállapításának elmaradhatatlansága – hogy végre megbékélhessünk. Az Országgyűlés előtt jelenleg három igazságtételi törvényjavaslat fekszik. Ebből kettő – éspedig a Kormányé és a Kereszténydemokrata Néppárt részéről általam benyújtott – azonos koncepcióból indul ki, éspedig abból az eredetileg kereszténydemokrata koncepcióból, hogy 1956ban Magyarországon háború volt, és a háború, valamint az azt követő megtorlás során háborús bűnc selekményeket követtek el. Mivel bizonyítható az, hogy 1956ban háború volt Magyarországon? Az ENSZ által 1957 elején a magyarországi események kivizsgálására létrehozott különbizottság a jelentésében többek között megállapította: "A Szovjetunió részéről M agyarországon viselt háború a városokban zajlott." A
