Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1993. január 25. hétfő, a téli, rendkívüli ülésszak 7. napja - A családi pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - KULIN SÁNDOR, DR. a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - FEKETE GYULA, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - HAVAS GÁBOR (SZDSZ)
676 KULIN SÁNDOR, DR. a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bizottságunk még a téli szünet előtt megtárgyalta a szóban forgó törvényjavaslatot, és azt általános vitára alkalmasnak, elfogadásra alkalmasnak találta, és javasolja a januártól visszamenőlegesen történő majdani kifizetését is. Köszönöm. ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Kérdezem, a költségvetési bizottság kíváne előadót állítani. – Fekete Gyula képviselő úr következik. Felszólaló: Dr. Fekete Gyula, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója FEKETE GYULA, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Bizottságunk a családi pótlékra vonatkozó törvényjavaslatot egyhangúlag, ellenszavazat nélkül általános vitára alkalmasnak ítélte. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Kérdezem, az alkotmányügyi bizottság kíváne előadót állítani. – Nem, jelezte a bizottsági elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, ki kíván a vitában felszólalni. – Következik Havas Gábor ké pviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetségétől. Felszólaló: Havas Gábor (SZDSZ) HAVAS GÁBOR (SZDSZ) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársak! Évről évre visszatérő feladata a Parlamentnek, hogy megtárgyalja a családi pótlék emelésének az év i szabályait. A tavalyi év folyamán felmerült, hogy az eddigi, bizonyos mértékig mechanikus toldozgatásfoldozgatás helyett koncepcionálisan is átgondoljuk a családi pótlék rendszerét, és azon esetleg lényeges változtatásokat hajtsunk végre. Erre két irány is mutatkozott az elmúlt évben. A szociális törvénytervezetnek egy nyári változatában még benne szerepelt a családi pótlék is mint alanyi jogon járó ellátás. Ez tulajdonképpen a mostani – ha ez a tervezet vátozatlanul került volna a Parlament elé, akkor e z a mostani – helyzetet erősítette volna meg, vagyis azt, hogy differenciálás nélkül minden gyermekes családnak jár a családi pótlék. Már a differenciálás hiányát úgy értem, hogy a jövedelmi viszonyokat ez a rendszer semmilyen módon nem vette volna figyele mbe, hanem csak a gyerekek számát, illetve a gyermekek egészségét, állapotát. Mivel a szociális törvény minden ellátást valamilyen módon a mindenkori öregségi nyugdíjminimumhoz viszonyított, nagy valószínűséggel – ha benne marad a családi pótlék a szociáli s törvényben – ennek a szabályozása is valahogy a mindenkori öregségi nyugdíjminimumhoz képest határozódott volna meg. Ez lehetővé tette volna, hogy legalább a nyugdíj és a családi pótlék valamennyire együtt mozogjon. Végül azonban a Parlament elé kerülő v égleges változatba már nem került be a családi pótlék. Méghozzá azért nem került be, mert közben kormányzati körökben felvetődött, hogy igenis jövedelmi viszonyok szerint differenciálni kell, és ezt a differenciálást a kiszivárgott hírek, sőt bizonyos elők észítő írásos anyagok alapján úgy képzelték el, hogy valamilyen módon a jövedelemadóztatásba épüljön be a családi pótlék, és ily módon lehetővé válik, hogy különböző jövedelmű családok különböző összegű családi pótlékot kapjanak. Végül azonban ezt a megold ást sem merte vagy akarta a Kormány a Parlament elé terjeszteni, tehát se a szociális törvénybe nem került be a családi pótlék, se az adóztatásba nem épült be a családi pótlék differenciálása. A most előttünk fekvő javaslat végül is a legmechanikusabb mego ldást választotta: pillanatnyilag egységesen, 150 forinttal kívánja emelni a családi pótlékot.
