Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. december 30. szerda, a téli, rendkívüli ülésszak 6. napja - Bejelentés: Juhász Péter jegyző - A földrendező bizottságok feladatairól és hatósági jogköréről szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Szabad György): - SZABÓ LAJOS, DR. előterjesztő:
469 ELNÖK (Szabad György) : Megkérem képviselőtársaimat, foglalják el a helyüket! Tisztelt Or szággyűlés! Folytatjuk munkánkat. Soron következik a földrendező bizottságok feladatairól és hatósági jogköréről szóló törvényjavaslat határozathozatala. Az előterjesztést 7294es számon kapták kézhez képviselőtársaim. Emlékeztetem önöket, hogy a részletes vita lezárását követően nem került sor az előterjesztői válaszadásra. Megadom tehát a szót Szabó Lajos képviselő úrnak a független kisgazdák részéről, és kérem, hogy rövid vitaösszefoglalóját ismertesse. Dr. Szabó Lajos képviselő (FKgP) előterjesztői vál asza SZABÓ LAJOS, DR. előterjesztő: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Röviden szeretnék csupán néhány gondolatot elmondani, tekintettel arra, hogy ma és a holnap reggeli órákra még nagyon kemény munka vár ránk. Olyan intézmény létrehozásáról hozunk most törvényt, amire több mint egy éve igen nagy szükség volna. Mi, kisgazdák, már az első kárpótlási törvény során megpróbáltuk létrehozni a földrendező bizottságokat, ugyanis nekik az ilyesmiben több évszázados tapasztalatuk van. Sajnos, akkor nem siker ült. A negyedik kárpótlási törvényben is csak félmegoldás született, amibe nem lehetett belenyugodni. Azóta megérett a vetés. A most szavazásra kerülő törvénytervezet megalkotásában nemcsak koalíciós partnereink, hanem ellenzéki képviselőtársaink is alkotó módon vettek részt. Fogadják köszönetemet, különösen a mezőgazdasági bizottság tagjai és az alkotmányügyi bizottság. Úgy gondolom, a legfontosabb szakmai és politikai célokat sikerült elérni. A törvény segíti majd a kárpótlási törvény végrehajtását, lehet ővé válik a szövetkezeti részaránytulajdon kiadása, és nem utolsósorban a magyar történelem legnagyobb földmozgását, remélem, sikerül úgy irányítani, hogy racionális, jövőbe mutató földhasználat alakuljon ki. Hitem szerint ez nemzeti sorskérdés, a falu és a mezőgazdaság számára pedig létkérdés. Nem titkolt politikai cél a földrendezés, a földkiadó bizottságok létrehozásával, hogy a mezőgazdaság forradalmi átalakulásában egy demokratikusan létrehozott, közbizalmat élvező és megfelelő hatáskörrel rendelkező, olyan forradalmi intézmény jöjjön létre, ami nemcsak a földmozgást irányítja, hanem védi a földtulajdonosok és a települések érdekeit is, segít megoldani azokat a feszítő problémákat, amiket sem a kárpótlási törvények, sem a szövetkezeti átalakulási törvén y, de még a kárrendezési hivatalok sem tudnak kezelni. (14.10) Nagyon remélem: a hivatal az eddigieknél jobban, legalább olyan formában támaszkodik majd a földrendező bizottságok véleményére és munkájára, amilyen erővel igyekezett érdekeit és szempontjait érvényesíteni a törvényalkotás során, mely folyamatban két nehéz ellenféllel kellett megküzdeni. Jó magyar módon átestünk a ló másik oldalára. 40 évig küzdöttünk a magántulajdon ellen, most a törvényesség és a magántulajdon védelmének a jelszavával a bürok rácia és az áldemokrácia csapdája leselkedik ránk, gátolja a racionális megoldásokat. A másik a hivatali csőlátás. Remélem, a következő hónapokban a hivatal bebizonyítja, hogy alkalmas a rábízott feladatok végrehajtására. A mezőgazdaságot egy napig sem leh et tovább lebegő állapotban tartani. Amennyiben a kárpótlási törvény földre vonatkozó részét 1993. március 31éig nem hajtják végre, a kisgazda képviselőknek meg kell fontolni, hogy vállalhatnake részt a kormányzati felelősségben. A törvény rendelkezik ar ról is, hogy a bizottságok munkájához szükséges kiadásokat az állam az önkormányzatoknak megtéríti. Ha összevetjük, hogy mennyi pénz megy az ipar feneketlen zsákjába
