Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. december 30. szerda, a téli, rendkívüli ülésszak 6. napja - A Magyar Televízió 1 milliárd Ft zárolt költségvetési támogatásának rendezéséről szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint az 1992. évi költségvetésről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény módosítá... - GAÁL GYULA, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója:
412 GAÁL GYULA, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm, Elnök Úr! Talán egy mondat magyarázattal tartozom az ügyben, hogy miért két előadót állít a költségvetési bizottság ebben a két, valóban egymással szorosan összefüggő kérdésben. Azért, mert két egymással ellentétes határozatot hozott a költségvetési bizottság. Tehát miközben nem támogatja az országgyűlési határozat általános vitára való alkalmasságát, azt általános vitára alkalmatlannak tartja, más állásponto t foglalt el a törvényjavaslattal kapcsolatban. Röviden szeretném indokolni, hogy miért tartja általános vitára alkalmatlannak a költségvetési bizottságban kialakult többség az országgyűlési határozati javaslatot. Ugyan többségről beszélek, de csak ennek a z oldalnak a véleményét tudom ismertetni, ugyanis a 9:7re végződő szavazás során a kisebbségben maradt képviselőtársaim nem fejtették ki a véleményüket. Tehát nem áll módomban ismertetni a pro és kontra érveket, csak az elutasító 9 fős többség véleményét tudom elmondani. Két pont köré lehet csoportosítani az érveket. Az egyik az, hogy az előterjesztés kapkodó és önellentmondásos, másik az, hogy törvénysértő. Mit jelent az, hogy kapkodó és önellentmondásos országgyűlési határozati javaslatról van szó? Elősz ör is azt, hogy megítélésünk szerint a bizottságban kialakult, elhangzott vélemény szerint indokolatlan, költségvetési érvekkel nem magyarázható, hogy miért kell e két nap alatt az Országgyűlésen áthajtani egy ilyen határozati javaslatot. Mint bizonyára em lékeznek rá képviselőtársaim, tegnapelőtt vette napirendjére az Országgyűlés ezt a határozati javaslatot, és ma olyan helyzetben vagyunk, hogy dönteni kellene efelől. Indokolatlan az, hogy még ebben a költségvetési évben mindenképpen keresztül akar vinni a Kormány egy ilyen határozati javaslatot, hiszen az egymilliárd forint sorsát el lehetne rendezni kapkodás nélkül is. Át lehet csúsztatni a következő évre, költségvetési szempontból nem jelent semmilyen problémát, hogy az 1992es év költségvetését vagy az 1993as év költségvetését terheli az az egymilliárd forint, amit a Televízió rendelkezésére bocsátanak. Ugyanúgy egymilliárd forintról van szó, ugyanúgy az állami költségvetésből és ugyanúgy a Magyar Televízió javára. Tehát a dolognak ilyen értelemben elvi indokoltsága nincs. A másik dolog, ami ezt a kapkodást mutatja, hogy nem volt alkalma a bizottságnak arra, hogy azokat a jelentéseket bekérje, megtárgyalja, amelyek a kormányelőterjesztés alapját képezték. Mint ismeretes, tavaly a költségvetési bizottság volt az, amelyik benyújtotta, formába öntötte azt a módosító indítványt, hogy a Televízió költségvetésében zárolni kell egymilliárd forint támogatást. Tehát indokolt az, hogy a költségvetési bizottság alaposan megvizsgálja azokat a pénzügyminisztériumi je lentéseket, amelyek annak érdekében készültek, hogy ez a zárolás feloldhatóe vagy nem oldható fel. Egy ilyen kétnapos tárgyalási menetben arra sem volt alkalom, hogy a költségvetési bizottság azokat az alapjelentéseket áttanulmányozhassa, megvitathassa, a melyekre épül a Kormány javaslata. Tehát ilyen értelemben is kapkodónak minősülhet. És önellentmondásos azért, hiszen azok a szemelvények, amelyeket a kormányelőterjesztés előcitál ebből a két számvizsgálói jelentésből, abban a helyzetben vannak, hogy egy szerre kell indokolni azt is, hogy miért tartják a Magyar Televízió gazdálkodását csapnivalóan rossznak, ami miatt fel kell függeszteni a Televízió elnökét; miért annyira rossz ez a gazdálkodás, hogy a gazdálkodásért felelős vezető ellen eljárást kell indí tani. Ugyanakkor azt is indokolni hivatott, hogy mégiscsak oda kell adni ennek a Televíziónak 890 millió forintot. Ebben a kétféle célban őrlődik az előterjesztés, maga sem tudja, hogy igazából milyen érveket hozzon, mert ha az egyik mellett érvel, akkor a másik ellen érvel és fordítva. Tehát valóban indokolt lett volna, hogy részletesebb vitát folytasson erről a költségvetési bizottság és az Országgyűlés is. Másik dolog: miért mondtuk azt a bizottsági ülésen, miért alakult ki az az állá spont, hogy törvénysértő az országgyűlési határozati javaslat? Három oka van. Az egyik, hogy szemben áll az
