Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. december 29. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 5. napja - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter:
381 Örömmel támogatom azokat a javaslatokat, amelyek korrigálják a törvényjavaslatot a központi költségvetés keretében elfogadott módosításoknak megfelelően , és pontosítják az egészségügyi reformmal kapcsolatos javaslatainkat, valamint megteremtik a fedezetét az ÉTmegállapodásnak megfelelő nyugdíjemelésre. Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor az ÉTen a munkavállalók és a munkáltatók, valamint a Kormány képvise lői a 14%os nyugdíjemelésben megállapodtak, tisztában voltak azzal, hogy ez a mérték nem éri el a nettó keresetek várható növekedési ütemének felső határát. Ezt a tárgyalások időpontjában 16%nak tartották. Azóta 13 és 17% között a legkülönfélébb előrejel zések állnak rendelkezésre. A magasabb nyugdíjemelés fedezetét csak az inflációt gerjesztő intézkedésekkel lehetett volna megteremteni, ami a nyugdíjasok életkörülményeit lényegesen rontotta volna, ezért a felek az alacsonyabb infláció, kisebb mértékű nyug díjemelési változat mellett döntöttek, ami a nyugdíjasok számára valójában kedvezőbb megoldást jelenthet. Egyáltalán nem arról van szó, hogy az Érdekegyeztető Tanács a nyugdíjasok rovására hozott döntéseket. Igaz, hogy az Érdekegyeztető Tanácson a nyugdíja s szervezetek közvetlenül nem képviseltetik magukat, ennek ellenére az Érdekegyeztető Tanács kompetenciája nem kérdőjelezhető meg, hiszen ott járulékfizetők érdekképviseletei vannak jelen, éppen azok a szervezetek, amelyek képviselői alkotják majd a társad alombiztosítás önkormányzatát is. A magasabb jóslatoknak megfelelő és a tervezett 14%os nyugdíjemelések közti ellentmondást a törvényi szabályozás esetleges megváltoztatása oldhatja fel. Az ez irányú vitát azonban nem tudtuk lefolytatni, sem a 75/II. törv ény módosításáról szóló törvénytervezet megvitatásával, mert ez nem került tárgyalásra, sem pedig Kis Gyula bizottsági elnök úrnak az erre a kérdésre vonatkozó módosítványa során, hiszen ez részint kissé későn került benyújtásra, részint visszavonásra kerü lt. Ezt a magam részéről sajnálom, mert úgy ítélem meg, hogy az utolsó percben történő benyújtás valójában nem sandaságot jelent, nem légből kapott, hanem az Országgyűlés korábbi határozatában szereplő javaslatokról van szó, illetve az Érdekegyeztető Tanác son megállapodottak szerepeltek benne. Az időzavar miatt előállt jogi bizonytalanság ellenére az Országgyűlés nem követ el törvénysértést, ha az Érdekegyeztető Tanács megállapodása szerinti 14%os nyugdíjemelésre adja szavazatát. A nyugdíjemelés törvényben előírt időpontjáig, 1993 márciusáig lesz lehetőség a kérdés jogi rendezésére. Ugyanakkor a törvény ma sem mondja ki azt, hogy a nyugdíjakat a becsült keresetnövekedési mértéknek megfelelően kell emelni, és itt egy pillanatra ha megállunk, gondoljuk végig azt: tavaly, amikor meghoztuk a nyugdíjak automatikus emelésére vonatkozó törvényünket, azt reméltük, hogy nyugdíjemeléssel kapcsolatos alapvető vitát többet nem kell lefolytatnunk. Az idei év megmutatja, hogy a törvény nem teljesítette az ehhez fűzött rem ényeket. Ennek pedig egyértelműen az kell legyen a következménye, hogy bizonyos elemeit újra végig kell tárgyalni, újra végiggondolni, hogy olyan automatizmus léphessen be, amely egyrészt a túlkompenzálásokat is figyelembe veszi, mert az előrejelzések arra is utalnak, hogy az elmúlt években ilyen is történt, másrészt, ha a becslés alacsonynak bizonyul, akkor a kiesett nyugdíjemelés utólagos pótlásáról is gondoskodik. Ha ezeket a kiegészítéseket nem hozzuk meg, akkor ugyanúgy állandó és fölösleges vitáknak t esszük ki magunkat, még akkor is, ha legközelebb már remélhetőleg jól működő önkormányzatok véleményére támaszkodva hozhatjuk meg az idevonatkozó törvényeket. Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslatot sok kritika érte, nyilván a Korm ány is szívesebben terjesztett volna be kiegyensúlyozottabb költségvetést. A törvényjavaslatot fogyatékosságai ellenére is fontosnak tartom, és megemlítem, eddig a nyugdíjágazat került előtérbe, de most a beszédem végén hadd térjek ki az egészségügyi részr e is.