Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. december 27. vasárnap, a téli, rendkívüli ülésszak 4. napja - A rádióról és a televízióról szóló törvényjavaslat részletes vitája - FEKETE GYULA, DR. (MDF)
334 Átadom az elnöklést Szűrös Mátyás alelnök úrnak. (Az elnöklést átveszi dr. Szűrös Mátyás, az Országgyűlés alelnöke – a továbbiakban Elnök.) Felszólaló: Dr. Fekete Gyula (MDF) FEKETE GYULA, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A közszolgálati média közösséget valóban szolgáló szerepének elérése érdekében módosí tó indítványokat nyújtottam be a szóban forgó törvényjavaslathoz: a 6102es és a 6171es sorszámok alatt benyújtott 22 indítvány közül most az idő rövidsége miatt csak a leglényegesebbre hívnám fel a figyelmet. Mindannyiunk előtt közismert, hogy hányféle j avaslat született a közszolgálati rádió és televízió elnöki kinevezését megszavazó kuratórium összetételének a kialakítására. Az ellenzéki pártok képviselői azt szorgalmazzák, hogy a kuratóriumban semmiképpen se érvényesüljön a népképviselet elve, legyenek előjogai a mindenkori ellenzéki pártoknak. (Közbeszólások az SZDSZ soraiból: Ejha! Ez szép volt! Kitől olvasod?) Van racionális magva ennek az érvelésnek, ha a parlamenti és a kormányzati hatalmat egyfajta politikai erő gyakorolja, akkor a túlhatalmának e lkerülése érdekében ugyanezen politikai erő ne kapjon többséget a közszolgálati médiákat irányító testületekben. A kisebbség felől közelítsük ennek a problémának a megoldását, hallani naponta a véleményt a tömegtájékoztató eszközökben. Sajnos, a kisebbség felől való közelítés elvének a gondolata és a gyakorlatba történő átültetése csődöt mondott az ez évi médiavitákban. Ha elfogadom a kisebbség vétójogának az elvét, tehát ha elfogadom azt a kiindulópontot, hogy a legnagyobb pártok amúgy is sok hatalommal re ndelkeznek a közéletben, nem kell tehát képviseltetniük magukat a médiumokat irányító kuratóriumban, vagy pedig csak kevésbé, akkor ebből az elvből az következne, hogy például egy 4 párti koalíció esetén a legerősebb képviselőcsoport kivételével 3 párt del egálna egyegy tagot a kuratóriumba, az ellenzéki pártok közül pedig szintén a 3 legkisebb létszámú, a Parlamentbe bejutott párt képviselője képviseltethetné magát a kuratóriumban. Mai helyzetünkben ez azt jelentené, hogy az Agrárszövetség, a Független Kis gazda, Földmunkás- és Polgári Párt és a fiatal demokraták küldhetnének egyegy tagot a kuratóriumba. Tehát a kisebbség felől való közelítés elve csak addig érvényesül a mai médiavitákban, amíg egyfajta erő kisebbségben van, mihelyt valamely területen több ség alakul ki, akkor ragaszkodnak a népképviselet elvéhez. Ennek tükrében én úgy érzem, hogy ez a megközelítés nem tud érvényre jutni ebben a javaslatban. Mindenképpen fals, és benyújtottam azt a módosító indítványomat, hogy a Parlament minden 33 képviselő je tehessen kuratóriumi tagokra javaslatot. Ezek elsősorban köztiszteletnek örvendő személyiségek lennének, és nem a törvényhozás munkája alól vagy által leterhelt képviselők. Andrásfalvy úr egy parlamenti interpellációra válaszolva emlí tette, hogy nincs ideológia nélküli oktatás, nem lehet megkövetelni az ideológiailag semleges iskola megalkotását. Ennek szellemében állítom, hogy nincs, nem lehet pártatlan tájékoztatást megkövetelni. Aki egy kicsit is kapcsolatba került a tömegtájékoztat ással, tudhatja, hogy a hírszerkesztők napi több ezer hír közül válogatják össze azt a néhány tucat hírt, ami bekerül a híradásokba. Ez a szelekció még akkor is szubjektív, ha a hírek egyenként igazak és nem tendenciózusak. Egyik indítványomban javasoltam, hogy ne a pártatlan tájékoztatást követeljük meg, mert ennek ellenőrzése nagyon szubjektív, hanem német mintára az úgynevezett kiegyenlített tájékoztatást, ami megengedi a pártos vélemények közlését, de helyt ad az ellenvéleményeknek is. A törvényjavaslat általános vitájában mintegy tucatnyi rádióműsort soroltam fel annak bizonyítékául, hogy csak egyfajta vélemény hallható például tudománypolitikai, közgazdasági, környezetvédelmi, politológiai,
