Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. december 27. vasárnap, a téli, rendkívüli ülésszak 4. napja - A rádióról és a televízióról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - MOLNÁR PÉTER, DR. (FIDESZ)
330 működteti az anyanyelvi bizottságot, amelynek hozzájárulását kéri ahhoz, hogy valakit a mikrofonok vagy a képfelvevő gép előtt rendszeresen, hivatásszerűen foglalkoztathat. Hosszas és b eható vita zajlott a kulturális bizottságban ennek a módosító javaslatnak a megtárgyalásakor. Sok vád ért, hogy túl szigorú ez az elképzelés. Én úgy érzékelem, aki – mint az anyanyelvi bizottság országos elnökségének vezetője – számos területen találkozom ezzel a megoldatlan kérdéshalmazzal, ami a magyar beszédkultúrát illeti, hogy ez az elképzelésem nem volt szigorú. De a konszenzust keresve, és hosszas tárgyalások során azt megtalálva végül is feladtam ennek a szigorú fogalmazásnak a lényegét, a "hozzájár ulását kéri" két szó betételét, mert ez joggal, tulajdonképpen némi vétójogot biztosított volna az anyanyelvi bizottságnak a rendszeresen foglalkoztatottak munkáját illetően. Ezért a 46. §nak egy új m) ponttal történő bizottsági csatlakozó módosító indítv ány szövegében egyeztünk meg, amely a következőképpen hangzik: "Az anyanyelvi bizottság véleménye alapján gondoskodik arról, hogy a műsorszámokban érvényesüljenek az anyanyelvi kultúra ápolását szolgáló szakmai követelmények, különös tekintettel a bemondók , riporterek és műsorvezetők beszédkultúrájára. (15.10) Ez nem vétójog. Ez nem diszkriminatív megjegyzés, mindössze egy igény megfogalmazása. Erről az igényről pedig lemondanunk nem szabad. Ezzel kapcsolatban még azt a reményemet is szeretném itt leszögezn i, hogy a majdan elkészülő közszolgálati szabályzat további pontokban föltünteti majd azokat az oktatási igényeket és oktatási javaslatokat és előírásokat, amelyek például a nagy példa, a BBC közszolgálati szabályzatában olvashatók, amelyben még szankcioná lis rendelkezéseket is láthatunk. Én nem reménykedem abban, hogy ebbe a közszolgálati szabályzatba ilyesmit itt be lehet iktatni, de a figyelemfelhívó, az oktatás szükségességét megfogalmazó pontokat talán igen. És ha ezt megtesszük, ha a törvény elfogadás a ily módon kerül majd sorra, ezek a pontok, reményem szerint, ha nem is kötelező erővel írják elő, de biztosítják azt az igényt, amely nélkül a magyar média magyarul megszólalni nem biztos, hogy tud, és amelyek elfogadásával ezt a kötelezettségét teljesít eni tudja. Engedjék meg, hogy egy verssorral fejezzem be ezt a reményekkel teli felszólalásomat. Füst Milánnak van egy csodálatos verse, címe: A magyarokhoz. Annak első sora így hangzik: "Anyád nyelvét bízták rád a századok, s azt meg kell védened." Köszön öm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönjük. Szólásra következik Molnár Péter, a Fiatal Demokraták Szövetsége részéről. Felszólaló: Dr. Molnár Péter (FIDESZ) MOLNÁR PÉTER, DR. (FIDESZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ezt a napot is megértük, hogy a médiatörvény, a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvény részletes vitájára került sor a Parlament plenáris ülésén, s ezt szeretném a magam részéről is és a FIDESZ parlamenti frakciója részéről is melegen üdvözölni és támogatni. Régóta hangoz tatjuk azt, hogy az úgynevezett médiaháború befejezéséhez csak a törvény elfogadása, egy megfelelő törvény elfogadása segíthet hozzá, s nem személyi vitákkal és egyéb vitákkal lehet a rádiózás és a televíziózás kérdéseit és vitáit rendezni – amennyire egyá ltalán rendezni lehet – , hanem a törvénnyel. Úgyhogy üdvözöljük, még egyszer hangsúlyozom, azt, hogy a törvény a parlamenti elfogadáshoz, a végszavazáshoz elérhető közelségbe került, és támogatjuk a törvény mielőbbi meghozatalát továbbra is. Ugyanakkor sze retnék azért arra kitérni, hogy miben látjuk mi annak az okát, hogy ez a törvényjavaslat csak most került ebbe az előkészítési szakaszba. Ugyanis nyilvánvalóan fölvetődik az
