Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. december 22. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 3. napja - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - FUTAKI GÉZA, DR. (SZDSZ)
193 125 évvel eze lőtt ezen a napon, tehát 1867. december 22én fogadta el a magyar Országgyűlés a nevezetes XVII. törvénycikket, az úgynevezett emancipációs törvényt, mely mindössze két paragrafusból áll. Idézem: 1. §: "Az országnak izraelita lakosai minden polgári és poli tikai jogok gyakorlására az országnak keresztény lakosaival egyenlően képesítetteknek nyilváníttatnak. 2.§ Minden ezzel ellenkező törvény, szokás vagy rendelet ezennel megszüntettetik." 125 esztendő eltelte után is fontosnak tartom, hogy a tisztelt Ház és az ország közvéleménye tudja, hogy a törvényt az Országgyűlés egyhangúlag, a Felsőház pedig 4 ellenszavazattal, tehát elsöprő többséggel szavazta meg, osztozva a nemzet egyetemének szándékában. Amikor Gajzágó Simon jegyző felolvasta az egyenjogúsításra von atkozó törvényjavaslatot, a Parlamenti Napló tanúsága szerint a javaslat mindkét pontját a Ház általános helyesléssel kíséri – idézem. A törvényjavaslatot Andrássy Gyula miniszterelnök terjesztette be, mégis a törvény elfogadása szorosan összefonódott e tá rca miniszterével, Eötvös József nevével, mégpedig teljes joggal. Ő volt az az államférfi kortársai közül, aki talán a legtöbbet tette a törvény valóra váltása érdekében. Már 1840ben elhangzott parlamenti felszólalásában, mely később külön tanulmány formá jában is megjelent, ezeket mondta, idézem: "Az idő eljött, melyben a törvényhozás e szerencsétlen néposztály fölött is kiterjesztené ápoló kezeit, e jelen izenet, melyben a nép polgárosodása kívántatik, egy új bizonyítványa haladásunknak, egy új fényes tan úsága azon konzekvenciáknak, mellyel képviselői táblánk a szabadság felé halad." Erőfeszítéseink eredményeként 1849ben már a szabadságharc kormánya benyújtotta, elfogadtatta és kihirdette 1848 júliusában a teljes körű emancipációs törvényt. Mivel ezeket a törvényeket nem fogadták el, kellett 1867ben újra megalkotni. Ez év szeptemberében a Keresztény Zsidó Társaság összejövetelén alkalmam volt az emancipációs törvény történelmi előzményeiről részletesen szólnom, visszanyúlva a középkorig. E t örvény nem szolgai másolása más országok hasonló jogalkotásának, hanem a magyar történelem, a magyar jogtörténet szerves fejlődéséből született jog, melynek megalkotóira mi utódok csak hálás tisztelettel emlékezhetünk. A nevezetes XVII. törvénycikk és elfo gadásának módja ékes bizonyítéka annak, hogy befogadó nemzet, más népcsoportokat és kultúrákat integráló nép vagyunk, és az is maradunk, és nem kirekesztők. Ha jelenlegi nehézségeinken úrrá akarunk lenni, azt csak a múltból felmutatható és a jelenben megva lósuló példaadással lehet megtennünk. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Napirend előtt, frakciója támogatásával Futaki Géza, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője kíván szólni. Napirend előtti felszólaló: Dr. Futaki Géz a (SZDSZ) FUTAKI GÉZA, DR. (SZDSZ) Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Egy jól ismert helyi mondás szerint ha nyár van, ha tél van, áll a bál a határokon. Ez különösen a keleti határainkra érvényes. A helyi, megyei újságok részletesen beszámolnak arról, hogy a román – magyar határövezetben milyen drámai helyzet alakult ki. Idézni szeretnék: "Szinte megszokott látvány a Békéscsabáról Gyula felé utazó számára a Veszelycsárda mellett kígyózó kamionsor.
