Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. december 21. hétfő, a téli, rendkívüli ülésszak 2. napja - Az útalapról szóló 1992. évi XXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - JÁVOR KÁROLY, a környezetvédelmi bizottság előadója: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZENDREI LÁSZLÓ (MDF)
148 Az egy mondat így szól: Magyarorsz ágon az üzemanyagok adó- és illetéktartalma viszonylag magas. Az üzemanyagok ára viszont még mindig alacsony. A félmondat pedig: a hazai autós társadalom túlterheltségére vonatkozó gyakori panasz hamis, félrevezető mítosz. Mindjárt el kell ismernem, hogy e z teljesen önkényesen kiragadott idézet, hiszen adórendszerünk környezetkímélő átalakítására vonatkozó tanulmányból idéztem, és főleg azért, hogy erre a tanulmányra felhívjam a figyelmet. Ezt a tanulmányt a Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézete a Zöld költségvetés 1993ra címmel jelentette meg. Tisztelt Ház! Az útalapról szóló ez évi XXX. törvény módosítása a beterjesztett törvényjavaslat szerint több oknál fogva szükséges. Engedjék meg, hogy ezek közül két, a frakciónk által igen lényegesnek ta rtott változtatásra részletesen is kitérjek. Az ország közúti közlekedési infrastruktúrájának állapotáról, a közutak szerkezeti avultságáról és fejlesztési elmaradásairól e Ház falai között már többször szó esett. Nem én hívom fel képviselőtársaim figyelmé t először arra, hogy a gazdaság megújulásának és fejlődésének egyik előfeltétele a közlekedési infrastruktúra fejlesztési elmaradásainak mielőbbi felszámolása. A közlekedési tárca ezzel kapcsolatos elgondolásait a képviselők által már megismert magyar közl ekedéspolitikában, illetve az országos közúthálózati távlati fejlesztési programjában dolgozta ki. Ahhoz azonban, hogy a közlekedési ágazatban a kitűzött célok belátható időn belül megvalósulhassanak, a közlekedéspolitikát az átfogó gazdaságpolitika szerve s részévé kell tenni. E követelmény érvényesítésének egyik kiemelten fontos elemeként a tisztelt Ház ez év májusában az útalap működését törvényben szabályozta. Az útalapról szóló hatályos törvény 7. §a értelmében a Kormány az útalap bevételeinek és kiadá sainak tervezett összegét az útalap értékállandóságának megőrzése érdekében a költségvetési törvénnyel öszszefüggésben, azzal egyidejűleg köteles évente jóváhagyásra az Országgyűlés elé terjeszteni. A Kormány – törvényi kötelezettségének eleget téve – a be terjesztett törvényjavaslat keretében kezdeményezi az üzemanyagok fogyasztói árába beépülő útalaphozzájárulás megemelését, amely a motorbenzinek és a gázolajok esetében átlagosan 85 filléres növekedést jelent. Figyelembe véve a közúthálózat jelenlegi álla potát, az útalaphozzájárulás emelésének szükségességével és annak javasolt mértékével is egyet kell értenünk. A másik változtatás, amelyről szólni szeretnék, a kerékpárutak építéséhez való hozzájárulás, amely korábban is sok vitát váltott ki. Emlékeztetőü l jegyezném meg, hogy a kerékpárutak építésére történő elkülönítést a magyar demokraták képviselője, Bogárdi Zoltán kezdeményezte, amelyet igen kemény vitával a Parlament igen nagy többséggel hagyott jóvá. A kerékpárúthálózat fejlesztésére szolgáló útalap források új alapokon történő számbavételének a szükségességére részletesen kitér a törvényjavaslat indokolása is, és az államtitkár úr expozéjában ugyancsak érintette a kérdést. Nem vitatjuk, hogy a kerékpárutak építése mind a közlekedés forgalombiztonsága , mind a környezetvédelem szempontjából igen jelentős feladat. A javasolt módosítás elfogadása esetén külső források bevonásával biztosítható az a közel 1 milliárd forintos összeg, amelyet a tisztelt Ház az útalapról szóló 1992. évi XXX. törvény megalkotás akor erre a célra szükségesnek tartott előirányozni. Ezzel a tervbe vett kerékpárúthálózatfejlesztési elgondolások maradéktalanul teljesíthetők. Ugyanakkor torzításmentesen érvényesülhetnének a magyar közlekedéspolitika közúthálózatfejleszté ssel, fenntartással és üzemeltetéssel kapcsolatos elgondolásai is. Mindezekre tekintettel egyetértünk azzal a javaslattal, hogy 1993. évtől kezdődően a kerékpárutak építésére az útalap hitel nélkül fejlesztésre fordítható forrásainak 5%át használhatja f el. Tisztelt Országgyűlés! Az útalapról szóló törvény módosítására szükség van. A benyújtott törvényjavaslatnak megfelelően átalakított útalaptörvény a korábbinál szilárdabb alapokra helyezi azokat az útalap működéséhez elengedhetetlenül szükséges jogi és pénzügyi feltételeket, amelyek
