Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. december 21. hétfő, a téli, rendkívüli ülésszak 2. napja - Az útalapról szóló 1992. évi XXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - RAJKAI ZSOLT, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium államtitkára:
146 Az indokok a következők. Az útalapról szóló törvény előírja: a Kormány az út alap bevételeinek és kiadásainak tervezett összegét az útalap értékállóságának megőrzése érdekében a költségvetési törvénnyel összefüggésben, azzal egyidejűleg köteles évente jóváhagyásra az Országgyűlés elé terjeszteni. Ehhez igazodóan tartalmaz a beterje sztett anyag módosítást a motorbenzin, gázolaj, valamint az üzemanyag céljára szolgáló propánbután gáz és a sűrített földgáz fogyasztói árába beépített útalaphozzájárulás mértékeire. Az útalap bevételeinek javasolt növelésével lehetővé válik jó néhány fe jlesztés, illetve a tervezett és prognosztizált feladatok elvégzése. Az útalap összege a tervezet szerint 1993ban 24,4 milliárd forint lenne, amelyből 19,3 milliárdot saját forrásként az útalap biztosít, 5,1 milliárdot pedig a különböző pénzintézeti hitel fedez. A megosztása: a 24 milliárdból fejlesztésre 11,8 milliárd forint jut, fenntartásra és üzemeltetésre pedig 11 milliárd forint. A fennmaradó 1,6 milliárd forint pedig a korábban felvett hitelek visszafizetésére szolgál. Mik épülnek meg az útalapból? Jövőre tovább folytatódik a két legjelentősebb közúti beruházás, az M1es autópálya győri elkerülő szakaszának és az M0ás autóút M1es autópálya és a 6os számú főút közötti szakaszának az építése. Az M1es autópálya építése tisztán az útalap hazai bevéte leiből, míg az M0ás építése 35%ban világbanki hitelből, 65%ban az útalap hazai bevételeiből valósul meg. Megemlítem, hogy e 65%os útalaprész tehermentesítésére a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól, közismert nevén az EBRDtől mintegy 2 milliárd forintos hitelt vettünk fel annak érdekében, hogy a további fejlesztések elindítását megalapozzuk. Ezen túlmenően a luxemburgi székhelyű Európai Beruházási Banktól, közismert nevén az EIDtől a közelmúltban felvett hitel 50%ban finanszí rozza a soproni belvárost tehermentesítő út építésének megkezdését, a 4es számú főút szolnoki elkerülő szakaszának továbbépítését is. Pharesegélyt is használunk fel a tompai és a rábafüzesi, immár közismertté vált problémák megoldására, továbbá a röszkei új határátkelőhely ideiglenes közúti kapcsolódó pontjainak a megépítésére. Ezek mielőbbi megvalósítását az ismert jugoszláviai események miatt a többszörösére növekedett nehézgépjárműforgalom tette indokolttá, sőt mi több, halaszthatatlanná. Ismertek a s zóban lévő településen jelentkező súlyos lakossági problémák, feszültségek, és ennek a megoldása már nem tűr halasztást. Az előkészítés alatt lévő koncessziós autópályaépítésre területbiztosításához további hitelfelvételre lesz szükség, mindenekelőtt az M 1es, az M5ös, az M3as, az M15ös autópályák megépítése céljából. Ugyanezen hitelcsomag keretében kezdődik el egy rendkívül fontos beruházás, a cigánd – dombrádi új Tiszahíd építése, mely két regionális elmaradott központ, terület összekapcsolását van hiv atva megoldani, és ezzel a helyi lakosság régi, szinte évtizedekre, évszázadokra visszanyúló igényét sikerül majd kielégíteni. Tisztelt képviselőtársaim! Az útfenntartásra és üzemeltetésre – amint az előbbiekben említettem – 1993ban ö sszesen 11 milliárd forint áll rendelkezésünkre majd. Ez az előirányzat reálértékben közel azonos az 1992. évi ráfordítással, ebből következik, hogy a burkolatok gondozása, szélesítése, megerősítése legfeljebb ugyanolyan mennyiségben végezhető el, mint 199 2ben, azaz ez évben. Van azonban egy nagyon fontos kivétel, mégpedig a hidak fenntartása. Az 1992. évinek közel háromszorosát kell fordítani leromlott közúti hidainknak a rehabilitációjára. Erre az ad lehetőséget, hogy eredményes tárgyalásokat folytattunk a Világbankkal a hídrehabilitációs programhoz szükséges kölcsönök felvételéről. Természetes jelenség, hogy a karbantartási és fenntartási igények megsokszorozódnak. Elég, ha arra utalok, hogy az elmúlt időszakban a hazánkon áthaladó nemzetközi tranzitáru forgalom a jugoszláviai események miatt háromszorosára nőtt. Csak ebből a tényből kiindulva is több burkolaterősítésre lenne szükség elsősorban a tranzitútvonalakon, melynek egy része megérett a teljes rehabilitációra. Ez tette szükségessé a hazai bankokka l folytatott tárgyalásokat mintegy 1,3 milliárd forint felvételéről, mely az 1993. évi feladatainknál további 100120 kilométer főút teljes rehabilitációjának az elvégzésére ad lehetőséget.
