Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. december 21. hétfő, a téli, rendkívüli ülésszak 2. napja - Bejelentés: Dr. Kóródi Mária jegyző - A földművelési alapokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - PELCSINSZKI BOLESZLÁV, DR. (SZDSZ)
144 mellékletei. A törvény mellékletei ugyanis számszerű értékeket tartalmaznak különféle járulékokra, tenyésztési hozzájárulás mértékére, beruházási költségekhez való hozzájárulás ra. Elég hosszú időt töltöttem olyan munkakörben, amikor hasonló előirányzatokat kellett meghatározni. Én azt hiszem, hogy rendkívül nagy veszély rejlik ezekben a most meghatározott számszerű értékekben, mert a forint értékvesztésével vagy értékemelkedésév el együtt ezek a számok, amelyek pillanatnyilag a törvény mellékletében szerepelnek, előbbutóbb egykét éven belül teljesen irreálissá fognak válni. Tehát ki kéne találni valami olyan módszert, hogy ne abszolút összegben legyenek ezek a számok meghatározv a, hanem százalékos arányban. Nerm tudok most így kapásból jobb megoldást találni, de ha ezeket abszolút számokban határozzuk meg – ezeket az értékeket – , akkor minden két évben törvényt kell módosítani, mert egyszerűen 2 év múlva vagy 3 év múlva ezek az i tt meghatározott számok már teljesen értéküket vagy értelmüket fogják veszteni közgazdasági szempontból vagy állampénzügyi szempontból egyaránt. Nagyon szépen köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! Egyet len jelentkező van még a vitában, Pelcsinszki Boleszláv. Kérdésem az, kíváne még a jelenlévők közül valaki felszólalni? (Senki nem jelentkezik.) Akkor javaslom, hallgassuk meg Pelcsinszki Boleszlávot, és utána rendelünk szünetet. Felszólaló: Dr. Pelcsinsz ki Boleszláv (SZDSZ) PELCSINSZKI BOLESZLÁV, DR. (SZDSZ) Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A Földművelésügyi Minisztérium a jövőben 6 alapot kíván működtetni, amelyből 4 alap külön jogszabályok alapján már eddig is működött, 2 alapot pedig újonnan kívánnak létrehozni. Az alapok legnagyobbrészt ezentúl a költségvetésen kívüli forrásokból merítenék bevételeiket, főként az érintett gazdálkodók befizetéseire hagyatkozva. Ezen változtatni kellene. Vélemé nyem szerint nem vonulhat ki a költségvetés az alapok képzéséből teljes mértékben. A fejlett országokban mindenütt támogatják a mezőgazdaságot, nem szokásos, hogy magára hagyják ilyen fontos kérdésekben. Ez a gazdálkodás színvonalának a süllyedéséhez vezet het. A szakmai és érdekvédelmi szervezetek részvétele az alapok elosztásában alapvetően fontos lenne azoknak a képviseletében, akik az alap képzéséhez jórészt hozzájárultak, de erre semmiféle garancia nincs a beterjesztett javaslatban. Szükség lenne a nyil vánosságra is: derüljön ki folyamatosan, kik azok, akik pályázat útján támogatást kaptak az alapból. Ezt az alapot kezelő Földművelésügyi Minisztérium feladatává kellene tenni. Térjünk rá a részletekre. A két új alap nagyon fontos feladatot tölthet be a jö vőben. Ezek egyike az állattenyésztési alap. Ennek fő bevételi forrása a tenyésztési hozzájárulás, amelyet akár bújtatott adónak is nevezhetnék, ha rosszhiszemű kívánnék lenni. Véleményem szerint ennek mértéke túlságosan magas, a nettó árbevétel közel fél százaléka. Azt hiszem, elfogadható az a megközelítés, amelyet az szjatörvény meghatároz, vagyis az állattenyésztés nettó árbevételének a 10%át lehet jövedelemnek tekinteni. Nem állítom, hogy nem képzelhető el ennél magasabb arány is, de világosan látni k ell, hogy ez kevesebb is lehet, sőt akár ráfizetés is rejtőzhet a számok mögött. Ha tehát elfogadjuk, hogy az állattenyésztés bevételeinek 10%a tekinthető jövedelemnek, akkor világos, hogy a tiszta jövedelem átlag 5%át kellene befizetni az alap kasszájáb a. Ezt én túlzottnak tartom, és módosító indítványokat nyújtottam be a hozzájárulás csökkentése érdekében. Ha jelen formájában fogadja el az Országgyűlés a beterjesztést, nem nehéz megjósolni, hogy komoly ellenállással kell számolni az érdekeltek részéről, és a termelési kedv csökkenésével szintúgy. A mezőgazdasági fejlesztési alap fontos célkitűzése a mezőgazdaság tulajdoni, szervezeti és szerkezeti átalakulásának segítése. Ez nagyon fontos lenne, és teljesíthető is. Sajnos azonban jelen formájában az előt erjesztés nem tenné lehetővé a föld termőképessége növelésére fordított beruházások támogatását. Az ország több pontján pedig köztudottan térségi melioráció zajlott le az
