Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. december 21. hétfő, a téli, rendkívüli ülésszak 2. napja - Bejelentés: Dr. Kóródi Mária jegyző - A földművelési alapokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - MÉSZÁROS BÉLA a mezőgazdasági bizottság előadója: - ELNÖK (Szabad György): - PINTÉR JÓZSEF, a környezetvédelmi bizottság előadója: - ELNÖK (Szabad György): - MEZEY KÁROLY, DR. (MDF)
126 Az indítványozók nemcsak a politikai palettán sokszínűek, hanem foglalkozásukat illetően is, hiszen van közöttük környezetvédő szakember, építészmérnök, jogász, erdész, állatorvos és két tszeln ök személyében mezőgazdász is. Egy tekintetben azonban homogén e csoport, nevezetesen hogy nem vadgazdálkodási szakemberek. Indítványuk lényege az, hogy a törvényjavaslat VII. fejezetében szereplő vadgazdálkodási alap, mint önálló, szűnjön meg, és legyen r észe az országos erdészeti alapnak. Az indoklás lényege pedig az, hogy túl sok az erdőben a vad, ami lehetetlenné teszi az erdőgazdálkodást, és hogy a vadászat jövedékét az erdő fenntartására és fejlesztésére kell fordítani. Ez a szemlélet – hogy a témánál maradjak – nem látja a fától az erdőt. A vad ugyanis nemcsak az erdőhöz mint gazdasági tényezőhöz kapcsolódik, hanem általában a természet része, s mint ilyen, nemzeti kincs. A vele való bánásmód nem lehet csupán gazdasági kérdés. A felvetés egy kicsit em lékeztet a múlt parlamenti időszakban, 1988ban támadt agrárlobbyra, amikor a Parlamentben ülő nagyszámú tszelnök a szövetkezeteknek kívánta megszerezni a vadászati jogot, aminek hátterében a mezőgazdaság súlyos hanyatlása, a tszek csődbe menetele állt. Úgy gondolták, hogy a vadászatból származó jövedelem kihúzhatja őket ideigóráig a bajból. Teljesen világos, hogyha ez akkor sikerül, ma egy szál vad nem lenne a határban. Ami az erdészlobbyt illeti, itt valóban változó szemléletről van szó, de sajnos két véglet között. Az egyiket az jelzi, hogy az ország vadászterületeinek mindössze 18%át kitevő erdei élőhelyek negyede olyan erdőgazdaság területén van, amelyek önálló vadgazdálkodást folytattak. És mit ad Isten, épp ezeken a területeken, épp az erdővel és vaddal gazdálkodók kezében legnagyobb a vadsűrűség. Ez persze az előző rendszer öröksége, mert bár a vadgazdálkodási ágazat a legtöbb helyen nem volt nyereséges, mégis fontos volt fenntartani a repivadászatok, kapcsolatépítés miatt. Most ez az indíték okaf ogyottá vált, mert a Kormány tagjai közül senki nem vadászik, és a mindenható párt sincs többé, amelynek vezetőit ilyesmivel le lehetett kenyerezni. A másik végletet azok a radikális erdészek képviselik, akik szinte azt mondjá k ki, hogy nincs helye a vadnak az erdőben, mert nem marad erdő. Hogy az erdőterületek nagysága az utóbbi évtizedekben jelentősen nőtt Magyarországon, az erdészeket is dicséri, de hogy minőségében milyenek ezek az erdők, ennek okairól már az erdészek vélem énye is megoszlik. Vannak, akik az erdősítésben és erdővédelemben elkövetett hibáknak tulajdonítják a legnagyobb szerepet. Mások a környezeti károkat, a savas esőt és társait teszik az első helyre. A vad szerepe – legalábbis – vitatható ezen a téren. A szó ban forgó módosító indítványnak több logikai és szemléletbeli hiányossága van, amire tisztelettel szeretném felhívni a Ház figyelmét. Az egyik az, hogy az előterjesztők úgy tesznek, mintha – amint említettem – a vad csak az erdőben élne. Mint utaltam már r á, a hazai vadeltartó területek 18%a az erdő, és itt él a nagyvadak zöme. A legnagyobb élőhelyterület az ország mezőgazdaságilag művelt része, ezek az ún. apróvadas területek. Ezt figyelembe véve, akár a mezőgazdasági fejlesztési alapba is lehetne sorolni a vadgazdasági alapot. A harmadik élőhely természetes vizeink és környékük, amely a vízivad, récék és lúdfajták hazája. Ezen az alapon valakinek eszébe juthatna a vízügyi alapba sorolni a vadgazdálkodási alapot. Ráadásul bonyolítja a helyzetet, hogy a mez őgazdasági terület a nagyvad hazája is, sőt az őzek zöme ma már ezen a területen él. Míg az apróvad otthont talál az erdőben és az árterek, nádasok a vízivadon kívül az apró- és nagyvadak hazája is. Még egyszer utalok arra, hogy épp az erdészetek által fol ytatott vadgazdaságok területén legnagyobb a vadsűrűség, ugyanakkor vannak olyan szélsőséges vélemények, hogy a nagyobb fahozam érdekében vadtalanítani kellene az erdőket.
