Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. december 21. hétfő, a téli, rendkívüli ülésszak 2. napja - Bejelentés: Dr. Kóródi Mária jegyző - A földművelési alapokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter:
124 nagyságrendje miatt is számottevően hozzájárul az ágazat piaci esélyeinek eszközoldalról történő megalapozásához. A mezőgazdasági termelés átren deződése, az új tulajdonviszonyok kialakulása és a magántermelés fellendülésének időszakában különösképpen fontos, hogy a termelés folyamatosságát és fejlesztését segítő biológiai alapok, fajták, tenyészanyagok, vetőmagvak, szaporítóanyagok megőrzését, fen ntartását, fejlesztését központi források igénybevételével is ösztönözzük. A fejlesztési támogatás egyrészt a génvagyon megőrzésére, az ezzel kapcsolatos nemzetközi együttműködés fenntartására, másrészt az agrárágazati célokat elősegítő, kiváló minőségű al apanyagok előállítására, vizsgálati rendszerünk nemzetközi színvonalú korszerűsítésére irányul. Ennek haszna az árutermelésben, az exportárualapok bővülésében, a tájtermelés igényének megfelelő fajták választékában jelentkezik – végső soron javítja a mezőg azdasági termelés eredményességét. Az agrárgazdaság és ezen belül a tulajdonviszonyok átalakulása ma szükségessé teszi a mezőgazdasági szaktanácsadási rendszer új alapokra helyezését. A kialakuló agrárszaktanácsadó rendszer révén az agrárgazdaság szereplő i a lehető leggyorsabban és legelőnyösebben lesznek képesek alkalmazkodni a kül- és belpiaci követelményekhez, és a szerzett információk birtokában termelésük hatékonyságát is emelni tudják. Elképzeléseink szerint az alapból a szaktanácsadással összefüggő költségek egészbeni vagy részbeni fedezésére mind a mezőgazdasági vállalkozók, mind pedig a mezőgazdasági szaktanácsadásban közreműködők részesülhetnek. Az országos erdészeti alappal kapcsolatban szeretném kiemelni azt az egyik fontos új elemet, hogy figye lemmel az új tulajdonosi struktúrák kialakulására, megszünteti az eddigi merev, szektorális elkülönülést – más szóval: nemcsak az állami erdészeteket, hanem a visszaállított erdőbirtokossági és magántulajdonban lévő erdők felújítását, védelmét is ebből fog juk támogatni. A korábbi, kicsit pazarló szabályozással szemben az új rendszer már nem támogat indokolatlan ráfordításokat: így például a túl költséges technika, illetve technológia alkalmazását az erdőfelújításban, továbbá olyan erdőnevelési eljárásokat, amelyek során a kitermelt faanyag költsége már fedezi a költségeket, valamint olyan ráfordítások alapján elszámolható fenntartási munkákat, amelyek elvégzése elsősorban a tulajdonos érdeke. Az országos erdészeti alapban rendelkezésre álló pénzösszegek felh asználását elsősorban a kitermelt erdő felújítására koncentráljuk, így egyben növeljük az erdőtulajdonos gazdálkodási felelősségét is, ösztönözni kívánjuk továbbá a tulajdonost a saját erőforrásainak igénybevételére is, mivel csakis az erdő szempontjából l egszükségesebb feladatok elvégzésére tudunk támogatást adni. A korábbiakban ugyanis az erdőfelújítás, erdőnevelés és fenntartás teljes költségét az alap finanszírozta, így a gazdálkodó nem volt érdekelt abban, hogy a felmerülő költségeket csökkentse. Ez a szemlélet az alap pénzügyi ellehetetlenülését eredményezte. Az alap végezetül új rendelkezésként támogatni kívánja az erdővédelmi munkák költségeit is, amenynyiben azok elvégzése nem az erdőgazdálkodó hibájából vált szükségessé. A vadászható állatfajok a természetes fauna azon részét képezik, amely korlátozottan hasznosítható. (16.00) Az állatfajok populációinak és élőhelyeinek megőrzésére, fenntartására a társadalomnak különös figyelmet kell fordítania. A vadgazdálkodási alap ennek elősegítését szolgálja, ezáltal nemcsak a vadászható állatfajok, hanem jelentős számú más fajok életfeltételei is javíthatók. A vadgazdálkodási alap jelenleg is működik. Miniszteri rendeletben foglalt szabályozás szerint így nem ró újabb terheket a gazdálkodókra. A törvényjavasl atban foglalt rendelkezésben azonban új támogatási célokat határozunk meg. Míg korábban a mesterséges vadtenyésztést, a nagyvadvérfrissítést és az engedélyezett vadtelepítés támogatását tartották elsődleges célnak, így
