Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. december 21. hétfő, a téli, rendkívüli ülésszak 2. napja - Bejelentés: Dr. Kóródi Mária jegyző - A földművelési alapokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter:
121 részeként különkülön is célirányosan és szelektíven támogatni lehessen. És itt a szelektív támogatáson van a hangsú ly. A viták során felvetődött, hogy az állam már megint egy osztogató mechanizmust akar kiépíteni, s ezt a koalíció elsősorban politikai célokra akarja felhasználni. Úgy gondolom, hogy e törvényjavaslat alapos tanulmányozása után más konklúziók vonhatók le . Eléggé pontosan meghatároztuk azokat a speciális célokat, amelyeket támogatni kívánunk, s amelyeket elkülönített pénzalap keretében akarunk megvalósítani. Visszatérve az eredeti gondolatsorhoz, szeretném a tisztelt Országgyűlés tagjait megnyugtatni, hogy mi sem áll tőlünk távolabb, mint az osztogató szerepének eljátszása. Hogy ez mennyire így van, szeretném alátámasztani. Törvényi szinten kívánunk garanciát adni, hogy a különböző társadalmi, érdekképviseleti és szakmai szervezetek, illetve szakértők az e gyes állami pénzalapok felhasználásával összefüggő részletes feltételek kialakításában közre tudjanak működni. (15.40) Itt kívánom megjegyezni, hogy a pénzalapokból nyújtott támogatás többségében nyilvános pályázat útján kerül odaítélésre. Pénzügyi szempon tból felvetődhet, hogy miért szükséges az alapszerű kezelés, miért nem elegendő, ha céljainkat a költségvetés általános rendjében oldjuk meg. Az első és legfontosabb érvem az, hogy ez a törvény, reményeink szerint hosszú távon fogja rendezni ezeknek a pénz alapoknak a további sorsát. Valamenynyi alap önálló bevétellel is rendelkezik, nem függ kizárólag az éves költségvetéstől. Amennyiben az éves költségvetés rendjében próbálnánk ezeket a kérdéseket rendezni, úgy az alapokban említett felhasználási célokhoz f űződő hosszú távú tervezhetőség és stabilitás véleményem szerint csorbát szenvedne. Az egyes célokhoz juttatandó eszközök ugyanis az évenkénti költségvetési alkuk során alakulnának ki, aminek – tartok tőle – sokkal több lenne a hátránya, mint az előnye. Az alapszerű kezelés biztosítja, hogy az abban lévő pénzeszközöket csak a törvényben meghatározott és társadalmilag fontos célok érdekében használjuk fel. A pénzeszközök pedig a költségvetési támogatáson kívül kiegészíthetők lesznek más pénzügyi forrásokkal is, például nemzetközi hozzájárulással, a termelők hozzájárulásával. Az alapszerű kezelés azt is lehetővé teszi, hogy az alapban évenként képződő maradványt a következő évre át lehessen vinni. Az alapból történő támogatás visszatérítési kötelezettséggel, i lletve anélkül is igényelhető, illetve odaítélhető. A visszatérítési kötelezettséggel adott támogatás pedig lehetővé teszi, hogy a befolyt összeget ismételten az alap céljainak megfelelően fel lehessen használni. Úgy érzem, hogy ez a rendszer összességében a költségvetési hiányt nem befolyásolja, az alapok felhasználásának az ellenőrzése pedig az államháztartás rendszerében megoldható. Nagyon fontos szabályzati szempontot vettünk figyelembe akkor, amikor az egyes alapok felhasználási céljaként megfogalmaztu k, hogy ezek főként a minőséget, a minőségi termelést preferálják, ezeken keresztül is segítve a közös piaci rendszerhez való kapcsolódásunkat. Megemlítem, hogy a törvényjavaslat kidolgozásakor figyelembe vettük a speciális környezetgazdálkodási szempontok at is. Úgy érezzük, hogy egy termelésérdekeltségű tárcának – különböző szakmai feladatainak meghatározásakor, illetve azok végrehajtásakor – e szempontokra mindvégig figyelemmel kell lennie. Ezt az elvet kívántuk különösen érvényesíteni a földvédelmi és az országos erdészeti alap felhasználási céljainak meghatározásakor. Nem kerülhetem meg az általános kérdések tárgyalása során azt a kérdést sem, melyet az Országos Erdészeti Egyesület a tisztelt képviselő hölgyek, illetve képviselő urak részére küldött leve lében érint. A levél tartalmának részletes ismertetését mellőzve, röviden néhány gondolatot az abban foglaltakról.
